A MAGYAR BAJUSZ

Salvador Dalí tetemének exhumálásakor megállapították, hogy a festő bajusza tökéletes állapotban van, továbbra is pontosan tíz óra tíz percet mutat, épp úgy, mint a temetés percében, amikor lezárták a kriptát. A dolog hírértéke persze nagyobb lenne, ha nem az eredeti 10:10-et mutatta volna, hanem valami mást, utalva az elmúlt 28 évre, vagy mondjuk megjelenítené a föltámadásáig hátralevő órák, percek és másodpercek számát, ám ezt a 10:10-et sem árt memorizálni, elvégre Dalí védjegyéről van szó, aminek fontos művészettörténeti hozadéka lehet, sőt lesz is, egy jegyzetben hamarosan elő is fogok állni vele. Most azonban a híres bajusz magyar vonatkozásáról lesz szó. Tegye föl a kezét, aki tudta, hogy a katalán géniusz magyar bajuszt viselt! Ide kattintva megnyithatnak egy videót, amelyen 4:10 körül kezd a bajuszáról beszélni: "It's the most serious part of my personality. It's a very simple Hungarian moustache." Ha a felvételen látható bajusz szimpla, milyen lehet vajon az, ami nem szimpla? Aztán még hozzáteszi: "Mr. Marcel Proust used the same kind of pomade for this moustache", ami úgy érthető, mintha Proust is magyar lett volna, persze lehet, hogy ezt már csak az én dagadó patrióta szívem mondatja velem. Dalí bajusza egyébként nem is hasonlít azokra a bajszokra, amelyeket a nemzetközi bajuszversenyeken a "magyar bajusz kategóriába szoktak nevezni. Azok bozontosabbak, melankolikusabbak és/vagy kackiásabbak, kunkoribbak. Dali bajsza viszont tökéletesen megfelel a Dalí-bajusz kategória minden ismérvének, bár lehet, hogy 1954-ben, amikor az amerikai tévé fölvétel készült, Dalí-bajusz még nem szerepelt a versenyprogramokban. Apropó verseny: állítólag már nem egy német taxisofőr nyeri a magyar bajuszt (éveken át egyeduralkodó volt), hanem valami amerikai. Madách! Rákóczi! Türr! Kós!! Farkas Berci! Kinizsi! Varga Csaba! Arany! Véreim, hol az igazság!?