"APRÓTSEPRŐSÉGEK" FŐHADNAGY FAZEKAS ÚR ÜRÜGYÉN

 260 éves Debrecen város jeles költője, Fazekas Mihály. A kerek évforduló napján, vagy a nap táján, mert csak a keresztelő dátuma a biográfiákban lejegyzett január 6, a Csokonai Színházban pódiumbeszélgetésre hívott Juhász Anna néhány Fazakashoz különböző irányokból kapcsolód beszélgetőtársat. Bódi Katalin irodalomtörténészt,  Varga Klári színművészt,  Géczi János költőt képzőművészt és természettudóst, és engem, aki egykor épp a Lúdas Matyi című rajzfilmben kezdtem el animációs filmes pályafutásomat. Utána is számolok: épp 50 éve történt. Ha-ha! A lepkekergető liba, avagy „aprótseprőségek” a Lúdas Matyi ürügyén címmel le is írtam, amit a pódiumon összefontoskodtam. Előbb utóbb fölteszem majd ide a blogra is. A tegnapi est persze nem csak főhadnagy Fazekas úr miatt volt emlékezetes, hanem a hat órás visszaút miatt. Ekkora havazáshoz évek óta nem volt szerencsém. 

 

KÉT ÉS FÉL DIMENZIÓ...

Ide kattintva nyílik meg a Füred Tévé "Két és fél dimenzió" című filmje a Vaszary Galériában rendezett kiállításról.

KÖNYVHÉT...

 ... itt csak kattintani kell...

"TUDÁSKÖZPONT"

"Mesterkurzusnak" nevezett beszélgetés néhány film közbeiktatásával az egykori Iparművészetin. Diákok ugyan nem nagyon szerencséltették megjelenésükkel a "Tudásközpontot" (sic!), az Index viszont igyekezett úgy tenni, mintha fontos dolog történt volna. Klikk!

DUBLŐR ÉS DÉVA VÁR

Kedves jó „földijeim”, vagyis kecskeméti barátaim! Ha nincsen jobb dolgotok, gyertek el szerdán, azaz 25-én  az Otthon moziba, ahol két, egyenként  kb. fél órás rövidfilmet vetítenek az 1956-os forradalom emlékére. Az én Dublőr című animációkkal kevert dokumentumfilmemet és Szomjas György táncfilmjét Déva Vár címmel. A vetítés délután 4-kor az én rövid bevezető magyarázkodásom után kezdődik. A Dublőrből egy kockát is idemásolok – kedvcsinálóként vagy ... elrettentésül…

 

 

MEGHÍVÓ KECSKEMÉTRE (JÚNIUS 22, CSÜTÖRTÖK)

Meghívó a KAFF (Kecskeméti Animácíós Filmfesztivál) csütörtöki programjaira: 

Az APAKÖNYV bemutatója: Június 22. | csütörtök 10:00 | Katona József Könyvtár:
Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet a Katona József Könyvtár igazgatója Orosz Istvánnal a könyv szerzőjével beszélget. A könyv a helyszínen megvásárolható, dedikáltatható. 

A DUBLŐR című animációs dokumentumfilm bemutatója: Június 22. | csütörtök 12:00 |Hírös Agóra / Színházterem. A film producere: Buglya Sándor, animátora: Bertóti Attila, rendezője: Orosz István Hossz: 24' 47''

1975. VI. 5. REMAKE - A 80 éves HARIS LÁSZLÓ kiállítása: Kecskemét, Kápolna Galéria| Megnyitó: június 22. | csütörtök 17:00 | Megnyitja: Orosz István animációsfilm-rendező

MADÁCH 200

 

TERNÓ 80

 A 80 éves Ternovszky Bélát a Vigadó Sinkovits Termében filmrészleteket közbeiktatva közönség előtt kérdezgettem pályájáról. A kérdéseket idemásolom, aki ott volt, a válaszokat is ismerheti.

A képzőgimiből, a festészet felől érkeztél a rajzfilmes-világba. Volt-e a környezetedben valaki, aki miatt a művészeti pályát választottad?

Hogyan jutottál a Pannóniába? Kik voltak rád hatással? Kik voltak a pályatársaid, akikkel együtt indultál? csapatszellem, vagy vetélytársak? Jankovics, Dargay, Nepp…

Amikor én 75-ben a Pannóniába kerültem, azt mondták, hogy a világ 3 legfontosabb rajzfilmes műhelyének egyike. Igaz volt-e? Mennyire volt a kultúra része a rajzfilm? Kirakatműfaj?

Az első produkciók, amelyekben dolgoztál, és milyen feladatok? Milyen hamar értél a ranglétrán fázisrajzoló gyakornokból az animátori és a rendezői pozícióba?

Tévés sorozatok rendezőként, vezető animátorként (Gusztáv, Mézga család, Bubó). Melyik áll hozzád a legközelebb?

Filmjeid – és még sokak  –  forgatókönyvírója Nepp József. NEP-korszak (kettős jelentés csak a mi generációnk érti.) Foxi-maxi. Áthallásos fekete humor.

Modern edzésmódszerek – fesztiválsikerek. Játék, Sport… Tenisz, lovaglás, de fociztunk is együtt.

Tartsunk kutyát. Darvas Iván egy orosz agár képében a „guljájut” szó helyes kiejtését elmagyarázza…

Külföldi megbízások, bérmunkák, koprodukciók. Pl: Pumukli-sorozat. Új minőség: egy nyugat-német stáb, és új technika: a natúr film keverve a rajzzal.

Legsikeresebb a Macskafogó. Nepp Józseffel közös alkotás. Kik voltak a legfontosabb alkotótársak? animátorok? Színészek? Melyik karaktert, jelenetet kedveled a filmből leginkább?

Máig tartó közönségsiker - és a kortárs kritika fanyalgása. Az amerikai filmek utánzásáról beszéltek, holott azok szatirikus parafrázisát érezzük máig.

Milyen kihívásokat jelentett az Egérút, illetve a Macskafogó 2?  A digitális technikára való átállásra gondolok.

Pályád során szinte valamennyi műfajban dolgoztál: rövidfilm, sorozat, egész estés... Voltál karaktertervező, mozdulattervező, rendező... melyik áll hozzád a legközelebb?

Szórakoztató film: nézni is az - és dolgozni benne szintén. Sejtem a választ, de azért megkérdezem, megbántad-e, hogy nem festőművész lettél? 

 

IN MEMORIAM RÉV JÚLIA

Rév Júliára emlékezve néhány korábbi írását újra megosztom. Ide kattintva a Sakk olvasható. 

Ide kattintva  A kapszula  jelenik meg.

Itt a B. Saci című írása nyitható meg. 

Itt pedig A dublőr című  Rév Júlia opus olvasható, amely alapján az azonos című dokumentumfilm is készült In memoriam Rév Júlia alcímmel. A csatolt fényképek a filmből valók, illetve a forgatás során készültek.

 

1ST-ONE

Bányai Istvánról az Országútban

 

... és ide kattintva megnézhető újra a HAMM. és itt az Oxygen.
Az Iparművészeti Főiskolára járt, építész akart lenni, aztán mégis grafikusként diplomázott. Állítólag, a Beatles-filmet, a Sárga tengeralattjárót látva határozott így. Grafikus és filmanimátor. Könnyű kézzel illusztrált könyvek, emlékezetes lemezborítók, remek filmplakátok rajzolása közben 1977-ben a Pannóniában készítette el a Hammot, Ferreri Nagy Zabálásának filozofikus rajzfilm parafrázisát. A következő animációs munka szinte magától adódott, 1980-ban a René Laloux rendezte, ma már kultuszfilmként emlegetett játékfilm, Az idő urai egyik háttértervezője lett, amelyben a francia sztárgrafikus a Moebius művésznéven ismert Jean Giraud által kiválasztott stábban dolgozhatott. Az Angersben készülő munka végeztével egy évig Franciaországban maradt, majd az USA-ba emigrált. Újságokat, magazinokat, könyveket illusztrált. A legnevesebb amerikai rajzolók közt tartották számon. Internetoldalán öntudatosan (meg hogy a nevének kiejtésével járó permanens problémát feloldja) így mutatkozott be: „1st-one”, Tisztára amerikai lett, mondogatták róla az itthoni pályatársak, akik a rajzok frissességére gondoltak, amelyek oly fölényes iróniával integrálták a pop artot, Disneyt, a Push-pin és a New Yorker stílusát. Mennyire európai maradt, gondolták róla odakint, és megérezték az intellektus mindenen átütő jelenlétét. „Sophisticated” – mondogatták róla, s talán olyanok is akadtak, akik nem a középső dupla oldalon nyitották ki a Playboyt, hanem ott, ahol a Bányai-rajzok szoktak lenni. Egy interjúban így jellemezte magát: „A századfordulós bécsi retró amerikai popzenével kombinálva, némi európai abszurditással megspékelve, s rajzfilmes palettán föltálalva.” Igen, a rajzfilmhez sosem sem lett hűtlen. Jean-Michel Jarre Oxygene című videoklipje a rajzanimáció digitális megújulását jelentette, de a világhírt meghozó két könyv a Zoom és a Re-zoom is a filmes gondolkodás terméke. Egyetlen szó sincs a „Zoomokban”, ám ez korántsem jelenti azt, hogy ne lehetne olvasni őket. Bizony lehet, történetük is van, sőt leginkább filozófiájuk. Leegyszerűsítve úgy fordíthatnánk le az alapkérdést: van-e a világnak eleje és vége? S ha igen, a térben vagy az időben keressük? Bányai látszólag minden irányt nyitva hagyott: az első kötetet a kozmikussá táguló tér képével zárta, a másodikat egy óra számlapján kezdte el. Könnyed képi utalások, ironikus célzások, játékos idézetek terelgetik a képzeletet, s ejtenek zavarba, a valót látjuk-e vagy annak mását. S ha illúzióval van dolgunk, melyik hatványán billegünk? A kép képének a képét látjuk, vagy már egy következő lépcsőfokra hágtunk? Ahogy lecövekelünk az egyik megoldás mellett, máris érezzük, hogy rosszul döntöttünk. Lapoznunk kell tovább – vagy éppen vissza. Meglepő sajátossága mindkét könyvnek – persze ha a gondolataink hálóján egyre gyakrabban fönnakadó relativitás szóra ügyelünk, nem is olyan meglepő sajátosság ez –, hogy tudniillik fordítva is „olvashatók”. A könyvek megkérdőjelezik Albert Einstein híres bon-mot-ját „Az időnek egyetlen oka van, minden nem történhet egyszerre.” Bányai eljátszik a gondolattal: „Miért ne történhetne…?” Hogy Einstein mit válaszolna, nem tudhatjuk, de egyfajta felelet, hogy a legrangosabb tudományos folyóirat, a Scientific American szerkesztői föltették a Zoomokat arra a listára, amelyen olvasóiknak a tudományok legfőbb újdonságait szokták ajánlani. Igen, a tudományokét és nem művészetekét.
 
 
 

VABADABADA

 

És megtörténik minden újra most,

mi megesett, csak nézd a villamost,

ahogy bedől a tálaló előtt,

s a lámpafényben ázó háztetőt,

a hóesést a nyitott könyv fölött,

a hálóőrt, ki halnak öltözött,

a paplanunkra hulló kék avart,

amelyet mindig újra fölkavart

a metróállomás meleg szele,

és megszólal majd épp az a zene

a víz alatti kicsi moziban,

(tudod, amely már végképp oda van),

az édes  dal, mit folyton elfeledtem,

és Trintignant dúdolta el helyettem,

és nem lehetett nem rágyújtani,

(még nem volt divat a rágógumi,)

lassanként minden, vabadabada,

ami egyszer volt, átszáll amoda,

s mi megesett most újra összeáll,

petite mort, mondják, hajrá kis halál.

ÖRÖMMEL LÁTNÁM...

1978 márciusában két filmtervünket fogadta el a Pannónia Filmstúdió Művészeti tanácsa. Keresztes Dórával együtt írtunk rajzfilm-forgatókönyvet Weöres Sándor és Pásztor Béla Holdaskönyv című versciklusa alapján, Örkény István egyperceséből, A sótartó feléből pedig én készítettem filmtervet, amely az élőszereplős film és a rajzfilm kombinációja volt. A filmek gyártásvezetője, Auguszt Olga, ahogy az illik, levelet írt mindkét szerzőnek. Mindketten postafordultával válaszoltak is, örömmel nyugtázták, hogy film készül az írásukból, honoráriumra vonatkozó feltétel azonban egyáltalán nincs a levelükben. Kevesen voltak ilyen nagyvonalúak, talán rajtuk kívül senki. 78-ban Örkény 66, Weöres 65 éves volt. Örkény egy, Weöres tizenegy évvel később halt meg, sajnos - legalábbis tudomásom szerint- mindketten anélkül, hogy látták volna az elkészült filmeket, a Holdasfilmet, illetve A sótartó felét. Köszönet Auguszt  Olgának, hogy megőrizte a 44 éves film- és irodalomtörténeti dokumentumokat.

 

DELFINIA - 1976

Gyulai Líviuszt és 1976-ban készült Delfinia című filmjét Juhász Anna kérdéseire válaszolgatva a Műcsarnok vetítőtermében  Szörényi Leventével, a film zeneszerzőjével idéztük föl. A képeket Nyirkos Zsófia fotózta, illetve a föntit, mint látjátok, Juhász Anna szelfizte. Köszönet mindkettejüknek.

GYULAI LÍVIUSZ A MŰCSÁRDÁBAN

Ja, persze, Műcsarnok, de Líviusz hívta így: Műcsárda. A tino rossót meg Tintorettónak. Ma vettem észre az intézmény honlapján ezt a durva képet, ami arról tudósít, hogy a február  17-én tartandó "záró kurátori tárlatvezetésre" minden jegy elfogyott. Az alsó kép viszont egy beszélgetéshez és egy filmvetítéshez tartozik, ami február 12-én lesz, délután 3-kor, és arra, ha minden igaz, jegy is akad még. A film, Gyulai Líviusz Delfiniája, amelyhez Levente írta a zenét nekem meg az egyik első rajzfilmes közreműködésem miatt emlékezetes. A program címe: Egy örök utazóvak a képzeletből a valóságba.

 

FILM A SELYEMGOMBOLYÍTÓBAN

 A pandémia miatt nem nyílt új kiállítás a Selyemgombolyítóban, így a plakátjaim még mindig ott lógnak. Időközben egy interjú, sőt videós beszélgetés is készült alattuk, ami ide kattintva nézhető / hallgatható meg.

FÉNYKÉPEK A FORTEPANBAN

 

Ki hitte volna, hogy a Fortepannak fölajánlott, kábé négy évtizedes fotóimat valaki egyszer észreveszi. Balázs Zsuzsanna újságíró és Virágvölgyi István képszerkesztő figyelt föl rájuk, az eredmény egy Fortepan-publikáció lett, némi animációs utalással kiegészítve. Ide kattintva olvasható/nézegethető az anyag. Megtalálták például azt a 80-as évek közepén forgatott, ma már viccesnek ható „promo-filmecskét”, amelynek segítségével Ah, Amerika című filmünket nemzetközi pályára akartuk állítani, illetve folytatásához, az ’56-os emigrációt feldolgozó mozihoz partnert és támogatót kerestünk volna, ami persze akkoriban reménytelen volt. Egy szomorú aktualitás miatt is meg kell említeni a promotional filmet, operatőre a nemrég meghalt Ráday Mihály volt, és feltűnik benne több olyan kolléga és barát, aki már szintén nem él: Hernádi Tibcsi, Salusinszky Miki, Dániel Fercsi. A filmet Fazekas Lajos rendezte. Ráadásként idemásolok még néhányat a Fortepannak adományozott 115 fotó közül. A többi természetesen megtalálható a Fortepan-oldalon.