SHANGHAIDESIGN 10x10

Az ifjabbik Jan Rajlich (barátoknak Honza) protezsálta be egy munkámat a 10x10 plakát közé. A téma: Shanghai. Ide kattintva böngészhető a felhozatal.

A KÍNAI ELEFÁNT

Eldöntetlen művészettörténeti probléma: hol készültek az első tükrös anamorfózisok.  A kutatók meglepve tapasztalták, hogy Kínában és Európában körülbelül egyszerre jelentek meg, valamikor a 16. század vége felé. Akik úgy vélik, hogy előzményként a perspektivikus ábrázolás fortélyainak ismeretére volt szükség, Európára szavaznak, akik a tükörkészítés sok évszázados hagyományából indulnak ki, biztosak a kínai eredetben. Jurgis Baltrušaitis litván származású francia történész, a téma egyik legjobb ismerője azt is sejti, hogyan került át Kínából Európába az anamorfózis készítés technikája. I. Ahmed török szultánnak volt egy nevezetes kínai művészeti gyűjteménye, amelyet Konstantinápolyban láthatott egy fiatal francia festő, Simon Vouet (1590-1649), aki országának követe társaságában járt a Portán 1611-ben. A gyűjteményben volt egy elefántot ábrázoló tükörhengeres anamorfózis, amelyről Vouet másolatot készített, illetve festett egy jelenetet, amelyen ördögök táncolják körül az asztalon álló anamorfikus ábrát. Sajnos a kínai anamorfózsiról készült másolat nem maradt meg, sőt tulajdonképpen az ördögök körtáncát ábrázoló festmény sem, csak Vouet egy előkészítő vázlatos krétarajza, illetve egy rézmetszet, amelyet a kész kép alapján Hans Troschel nürnbergi grafikus készített. Ha igaz az elmélet, az anamorfikus kínai elefántról készített másolatot, az ördögfiókás festményt, illetve a nagy mennyiségben előállított rézmetszetet látva kezdtek el az európai művészek is anamorfózisokat szerkeszteni. Talán tényleg így történt. Vouet vázlata és Troschel metszete alapján elég jól rekonstruálható az I. Ahmed szultán gyűjteményében lévő kínai anamorfózis – nem is tudtam ellenállni a kísértésnek, elkészítettem a „Kínai elefánt” című rajzot – azt remélve, hogy a rajz alapján talán egyszer egy isztambuli raktár mélyén rábukkan majd valaki az eredeti képre is.

Májusban egy pekingi előadáson vetítettem le először az anamorfikus „Kínai elefánt” rekonstruált képét, most zajló ankarai kiállításomon pedig magát a háromdimenziós anamorfózist is láthatják az érdeklődők. (Noha azzal kapcsolatban, hogy a tükrös anamorfózis ideája valóban Kínában született-e meg, vannak kétségeim, a szultáni gyűjteményben látott „Kínai elefánt” ugyanis Európából Kínába került minták alapján is készülhetett, de mivel a téma kutatása tartogathat még érdekességeket, szívesen folytatnám azt kínai és török művészettörténészek társaságában.) - Az alábbi török szöveg fordításáért köszönet Sipos Áronnak.

16+1

 Újra Kína. Ningbo városában, a Ningbo Art Museum termeiben „16+1” Belt and Road címmel nyílt grafikai kiállítás. A címben a 16  Közép- és Kelet-Európa országait jelenti, az 1 pedig természetesen a fogadó ország, Kína. Európából 20 művész 60 munkája (tőlem a Keresztút, a Bábel és Az én napom – a te napod) Kínából pedig 18 grafika szerepel a kiállításon. Az alábbi fotón (Zhenchen  Greder-Jin küldte) épp Az én napom – a te napod című rézkarcot nézik a látogatók – bár maga a kép nem látszik nagyon, ezért ide teszem külön is. A plakáton, a honlapon és a hirdetményeken Bábel című grafikámat használták háttérképnek – ide másolom azt is, mert leolvashatók róla a további információk, például a pontos cím és hogy meddig nézhető meg a kiállítás.  Szóval ha arra járnátok: Ningbo Art Museum ...