2009. szeptember 26., szombat

MEGHÍVÓ a TMDG-re

Kedves latin-amerikai barátaim, akik odaát, a világ másik oldalán, fejjel lefelé járván, olvasni bírjátok ezt a bejegyzést, gyertek át Argentínába. Dél-Amerika legnagyobb grafik-dizájn eseménye a TrimarchiDG nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre. A helyszín Mar del Plata. Az időpont: október 2-3-4. Az előadók: David Carson (USA), Area 3 (ESP), Zalma Jalluf (Arg), Alex Trochut (Esp), Juan Pablo Cambariere (Arg), Collettivo (Bra), O.I. (Hu). Az előadásom 3-án, szombaton este 19:15-kor kezdődik, s ha esetleg túlélném, másnap 10-től még egy workshopot is tartok.

HUNGARIKUM?

Megtisztelő elsőként beszélni, meg persze kényelmes is: a későbbi szónoklatok alatt már megkönnyebbülten lógázhatja az ember a lábát. A Parlamentben, a Főrendiház termében a hungarikumokról tartott konferencia pulpitusáról lejőve mégis úgy éreztem, nyomban vissza kéne fordulnom. Mögöttem, az óriáskivetítő tábláján, míg beszéltem, ez a felirat jelent meg : Hungarikumok a Parlamentben! Nagy kövér Futura betűkkel szedve. Manapság inkább így mondják: Futura Bold font. Szeretem a Futurát, Paul Renner 1927-es, tökéletes mértani formákra egyszerűsített betűjét, amely a Bauhaus puritanizmusát és az art deco könnyed dekorativitását egyaránt képes közvetíteni. Használtam is sok munkámon, főleg plakátokon, igaz inkább a vékonyabb változatait preferáltam. A Hungarikum tanácskozásra azonban ott a Janson! A világ egyik legszebb betűje, s ha definiálnom kellene a hungarikumok mibenlétét, általa lehetne leginkább. Fény és árnyoldallal, ahogy az ilyen magyar ügyeknél az már megszokott. Sőt szinte természetes. Misztótfalusi (néha csak Tótfalusinak írják) Kis Miklós, az Amszterdamban dolgozó erdélyi tipográfus tervezte és metszette 1685 körül. Haza indulván, hogy nyomdát alapítson Kolozsváron és magyar bibliákat meg ábécés könyveket nyomtasson benne, a súlyos ólombetűket eladta, a matricák pedig, amelyekből újraönthetők voltak, a lipcsei betűkereskedőhöz, Anton Jansonhoz kerültek. Így történhetett, hogy Misztótfalusi betűit egészen 1954-ig Janson munkájának vélték, s bár Harry Carter, Buday György, illetve egykori tanárom, Haiman György kutatásainak hála, ma már senki nem vonja kétségbe a magyar eredetet, a név Janson maradt. A legnépszerűbb betűk közé tartozik máig, könyvek millióit szedték belőle, talán csak a Garamond az , amely biztosan megelőzi az ismertségben. Misztótfalusi betűtervezői munkássága hazatérve sem ért véget, firenzei, sőt pápai megrendelésre dolgozott, héber, görög , örmény, sőt kínai betűket is gyártott, és elkészítette az első grúz nyomtatott ábécét. Személyes sorsát Németh László Eklézsiamegkövetés című drámájából ismerhetjük, meg persze saját művéből, az 1698-as Mentségből. Csapongó, szenvedélyes önéletrajz, amelyben a szédítő sikerekkel való dicsekvés keveredik a szenvedések, megaláztatások és csalatkozások bemutatásával, illetve a korszak és a maradi ellenfelek ostorozásával.
A betű utóéletéhez tartozik, hogy a Janson betű alapján az ötvenes években Gábor Pál és Nagy Zoltán (ő is tanított az Iparon) az Első Magyar Betűöntödében Tótfalusi antikva néven, egy modernizált betűsorozatot terveztek. Ezek az akkori nyomdatechnika igényei szerint készültek, digitális változatuk azonban tudomásom szerint máig nem létezik.
Ennyi talán elég, hogy a szódavíz-golyóstoll-karikás ustor-rubik kocka-busójárás-nemeuklédeszi geometria-halászlé sorozatba a Janson is bekerülhessen.
JANSON, VAGY TÓTFALUSI
FONTJAIVAL Ó, NYUGTASS

2009. szeptember 20., vasárnap

PLAKÁT-WEEKEND ESSENBEN

Tizenkettedik alkalommal kerül átadásra az európai plakátművészeti díj, hivatalos néven a „Rüttenscheid Prize”. Az idén Alain Le Quernec kapja. Ahogy ilyenkor már megszokott, kiállítás nyílik a díjazott munkáiból a Grillo Theaterben, ünnepi jazzkoncert van az esseni Philharmonie épületében, másnap hosszadalmas eszem-iszom Viktor Seroneit design stúdiójának udvarán, harmadnap meg, aki még bírja az Uwe Loesch-ék kerti partiján folytathatja. Az eseményre a korábbi díjazottak kapnak meghívást, itt is van a többségük (Waldemar Swierzy, Nicolaus Troxler, Kari Piippo, Feliks Büttner, Uwe Loesch, Ben Bos, David Tartakover, Melk Imboden, O. I., Mieczyslaw Wasilewski), meg persze a „posterpage” képviseletében a nagy fehér mikulásszakállat növesztett René Wanner. Része még a programnak, hogy a Red Dot Design Múzeumban megnézzük a 100 legjobb plakát mostanra időzített kiállítást (Németország, Ausztria és Svájc tavalyi terméséből válogatva) és René Grohnert bemutatja az átépített és hamarosan újra megnyíló Folkwang Múzeumot, amelyben a Deutsches Plakat Museum is helyet kap majd. Ebben gyűlnek a Rüttenscheid prize nyerteseinek Essenben kiállított nyomatai is. Elkísér Németországba Pinczehelyi Sanyi, hiszen Essennel egyszerre lesz Pécs is európai kulturális főváros; Viktorral közös terveket szövögetnek, meg a szintén jelen lévő Sadik Karamustafával, hiszen jövőre Isztambul lesz a harmadik helyszín.
(Ide kattintva lehet Alain plakátjait nézegetni.)

2009. szeptember 10., csütörtök

MAGYAR KARMA

Csak a cím hangzik szanszkritül, amúgy egy dán újságban írják: Ungarske karma plakater på Århus Rådhus. Plakatudstilling på Århus Rådhus i anledning af 20 året for Murens fald og Ungarns frihed… valahogy így sikerül lefordítanom: A fal leomlásának és a magyar szabadság megszületésének 20. évfordulójára emlékezve három magyar művész kiállítása nyílt meg az aarhusi városházán. Krzysztof Ducki, Orosz István és Pócs Péter rendszerváltó plakátjait a tárlat bezárása után több dániai városban kiállítják, majd a felújított Dán Plakátmúzeum gyűjteményébe kerülnek. Egyébként Heine, az ottani tiszteletbeli konzul találta ki és szervezte meg az eseményt a plakátok későbbi vándorútjával együtt.

Két másik plakátkiállításról is jön hír: megnyílt a kilencedik triennálé Toyamában (első ízben nem Fukuda szan a főnök), és a párizsi turisták beszámolói szerint még mindig lóg a száz Lautrec-hommage poszter a Les Arts Décortifs-ben.

Úgy alakult, hogy a külföldi műsor helyett inkább itthoni kiállításokra jártam a héten:
A Duna tévé előcsarnokában Molnár Kálmán plakátjai lógnak. Ha egyetlen munkát kellene választanom az életműből, az a hetvenes évek közepén rajzolt Vád lenne. Még most is erős, bár már régen nem a lengyel filmről szól, amihez készült. Benne van a diktatúra tokkal vonóval. Példa arra is, milyen pocsékul dolgozott a cenzúra akkoriban. Ilyesmiről beszéltem a tévében is, amikor Kálmán plakátjairól faggattak.
*
A Pontonban Bán Mariann (jeles sporttárs naponta változó hajszínnel: együtt szoktunk úszkálni a külker-strandon) szépségesen-szép, olykor kedvesen ironikus, máskor szomorkásan nosztalgiázó kerámiái a szobrászat és a dizájn határvidékéről. Figurák, formák, fotográfiák (az utóbbiak Máté Gábortól).

2009. szeptember 3., csütörtök

NAPLÓ

Megjön a Le Monde magazinjának két augusztusi száma. A húsz éve történtekkel foglalkoznak. A berlini falbontás mellé a lufis plakátomat tették, a magyar eseményekhez meg a Szög és Kalászt. Amúgy a bejáratott lista: Kertész, Konrád, Esterházy, Nádas.
*
Egy másik jubileum is van: 10 éves a budapesti Godot Galéria. A tárlatra azokat szedték össze, akik az elmúlt évtizedben kiállítottak. Tíz éve, a galéria második tárlatán Szerényi Gáborral szerepeltünk együtt. Az akkori kurátor, Sárosdy Judit szerint jól összeillettünk. Most egymással szemben lógunk. (Nyitva: szeptember 26-ig. Katalógus is készül.)
*
Plakáttervezők demonstrációja Iránért. Lelkes perzsa diákok, fiatal designerek hívogatják a szakma ismert képviselőit: foglaljanak állást a demokratikus ellenzék mellet, követeljék a szavazatok újraszámlálását, tiltakozzanak azok megsemmisítése ellen s küldjenek egy képet az emigrációban szerkesztett honlapra: Poster for Green Iran. Post scriptum Andrea Rauch-tól: our blog Socialdesignzine, where we are publishing the posters in support of opposition movement in Iran ("Where is my vote?") is no longer visible in Iran. The blog is censured and obscured by Iranian government. See here: http://sdz.aiap.it/notizie/11552 *
Egy orvosság mellékhatásai ábécé rendbe szedve: aggodalmasság, aluszékonyság, alvászavar, arcrángás, ataxia (egyensúly- és járászavar), beszédértés nehézsége, boldogtalanság, bőbeszédűség, dühroham, együttműködésre való képtelenség, ellenkezéshajlam, erőszakosság, érzelmi labilitás, finommozgások nehézsége, fülzúgás, hangulatingadozás, idegfeszültség, ingerlékenység, írásképtelenség, ismétlődő cselekvések, kontaktust hátráltató körülményeskedés, különös és magyarázhatatlan magatartás, lehangoltság, lobbanékonyság, mások gyanúsítgatása, nemi vágy csökkenése, öngyilkossági kísérlet, paranoid képzelgés, pszichés állapot megváltozása, pszichotikus tünetek (katatónia, tévhitek, hallucinációk, rendezetlen gondolkodás), regresszív (gyerekes) magatartás, szédülékenység, támolygó járás, tárgyak megnevezésének nehézsége, történetek kitalálása, unalom, üresség érzése, viselkedés megváltozása, vitakeresés, zsibbadás... Hm. Úgy látszik, semmi sem tökéletes. Történetek kitalálása kontra írásképtelenség… Most bevegyem, vagy ne?