RINO - LÁBJEGYZET

... vagyis kiegészítés a Nagy Rinó Fontoskodáshoz, ami az Utisz Blog olvasóinak nyilván már a könyökén jön ki. (Ha mégse, ide tessenek kattintani.) Az elefántok és a rinocéroszok antagonizmusáról már az idősebbik Plinius is értekezett, az ő írása nyomán fogalmazta meg Dürer a maga Rinocérosz metszetének feliratát és Pliniust olvasgatva határozta el I. Emánuel portugál király is, hogy próbát tesz, és Lisszabonban egy erre az alkalomra épített arénában egymásnak ereszti ajándékba kapott indiai rinóját egyik elefántjával. Szóval évek, talán évtizedek óta izgat a rinocérosz kontra elefánt konfliktus. Temérdek rajz, grafika, írás, sőt egy Horkay Pista barátommal közösen jegyzett animációs film az eredmény. Na de honnan ered ez az atavisztikus kíváncsiság? Tegnap végre kiderült! Andi húgom költözik, rám sózott egy csomó lomot, ami szerinte hozzám tartozik, ő legalábbis nem akarja tovább cipelni. Köztük volt a fenti könyv, Jean de Brunhof Babarja. Az első lap beírása szerint kilenc, pontosabban nyolc és fél éves koromban jutalomkönyvként kaptam második osztályos tanítómtól, Sárika nénitől. Róla, illetve az elsőben kapott könyvről írtam már korábban (itt) (és itt) de Babarról valahogy megfeledkeztem. A könyvből kiderül, milyen komoly háború zajlott az elefántok (Babarék) és a rinocéroszok (Rataxes népe) között. Bizony a nagy enciklopédista, Caius Plinius Secundus Maior sem mesélhetné el érzékletesebben.