2022. október 7., péntek

ПОГОДА В МОСКВЕ


Az alábbi naplójegyzetet épp tíz éve írtam: 

Moszkvában minden internetes portál szerint zivatarnak kéne lennie (a valószínűsége a Yahoo szerint 90%, az állaga a BBC Weather szerint heavy), de szinte egész nap ragyogó napsütés van. Ha meg-megjelenik egy felhő, hirtelen irányt vált, vagy szétoszlik, és újra kiderül az ég. A tegnapi szakadatlan zuhogás után kifejezetten szerencsésnek hisszük magunkat, nem is foglalkozunk a kiállítással, (amit jobb híján nekünk kell fölrakni), hatalmasat csavargunk (Arbat, Gogoljevszkij bulvár, az újjáépített Szpaszítyel, a Tretyakov környéke s Vörös tér a pénzért fotózkodó Sztálin és Putyin hasonmásokkal). Este fáradtan kezdem nyomogatni a tévé távkapcsolóját, az „El classicót” keresném, de szinte kivétel nélkül mindegyik adón Vlagyimir Vlagyimirovics atyuska jön be. Úszik, kutyát simogat (fekete labrador), reggelizik (tejbekása), interjút ad (sötét limuzinban), virágot szagol, karatézik, levelet diktál (repülőn), konditeremben izzad (evezőgép), mosolyog, halat fog, gondterhelt, felváltva forró és hideg vízbe merül, kitüntetéseket oszt és gyerekfejet simogat. Csak nem? De igen, épp ma 60. Holnapra is esőt ígérnek (70%-ra saccolják). Vajon csak a születésnapra készült a прекрасная погода?

Ma 70. Ugyan mivel kedveskednek neki? (2006. október 7-én, Putyin születésnapján lőtték agyon Anna Politkovszkaját.)





 

2022. szeptember 26., hétfő

A DUINÓI ÖSVÉNYEN


Ki vagy, ki öltöd egyre ránk

a távozóknak visszanéző gesztusát?

Utolsó dombodról hagysz elmerengenem,

s végső nagy völgyed föltárod csalétekül.

Mért élünk úgy, mondd, miért,

hogy folyvást búcsúzunk?  


 

2022. szeptember 1., csütörtök

ŐSZI KOLLÁZS

 No photo description available.

Itt az idő, Uram, nagy volt a nyár…

Szeptemberi reggel, fogj glóriádba…

Azt mondod: Ősz. Az első őszi fák…

Izzik a galagonya ruhája…

 

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…

Füstösek, furcsák, búsak, bíborak…

Holt idők sírján hervadt koszorúk…

Minden csak jelenés; minden az ég alatt…

 

Ó hány szeptembert értem eddig ésszel…

Legyek hárfád, mint hárfád a vadon…

A szeleket ereszd a földre már…

Testvéri ősz, forrón-égő rokon…

 

Hervad már ligetünk, s díszei hullanak…

A fáradt fákra fátylas fény esőz…

A siket estveli csend tyütyürékel…

S kibomló konttyal jő az édes ősz…

 

Most itt az ősz és én vagyok az ősz…

Az őszi kertben messzenézni félek…

Öreg költők, ti őszök fiai…

Elhull a virág, eliramlik az élet…

 

Sírj, őszi koncert, zengő zeneverseny…

Maradj Homér, fénydús egeddel…

Kisértetes nálunk az Ősz…

Segíts nekem, szeptember, ne eressz el…

2022. július 27., szerda

MEGHÍVÓ MONOSZLÓRA


Augusztus 6-án, Monoszlón, a Nagyhegyestű lábánál, a „Kőfeszt” keretében társalogni hívott Szentkirályi-Szász Krisztina: „Én fogok Istvánnal beszélgetni a kötetről (a Páternoszterről), a témaválasztás aktualitásáról, a családról és úgy mindenféléről. Várunk, gyertek. Ja amúgy az esemény előtt és után a Levendulafagyizó és fröccsterasz is nyitva lesz. És persze vehettek könyvet és dedikálni is fog István. Hogy rajzolni fog-e, azt nem tudom.” Hm... az én sem... A helyszín viszont biztos: Monoszló, a Magyar Provence Levendulabirtok; az időpont is: augusztus 6, szombat, 6 óra, és a házigazda: Szentkirályi-Szász Krisztina.