Az alábbi naplójegyzetet épp tíz éve írtam:
Moszkvában minden internetes portál szerint zivatarnak kéne lennie (a valószínűsége a Yahoo szerint 90%, az állaga a BBC Weather szerint heavy), de szinte egész nap ragyogó napsütés van. Ha meg-megjelenik egy felhő, hirtelen irányt vált, vagy szétoszlik, és újra kiderül az ég. A tegnapi szakadatlan zuhogás után kifejezetten szerencsésnek hisszük magunkat, nem is foglalkozunk a kiállítással, (amit jobb híján nekünk kell fölrakni), hatalmasat csavargunk (Arbat, Gogoljevszkij bulvár, az újjáépített Szpaszítyel, a Tretyakov környéke s Vörös tér a pénzért fotózkodó Sztálin és Putyin hasonmásokkal). Este fáradtan kezdem nyomogatni a tévé távkapcsolóját, az „El classicót” keresném, de szinte kivétel nélkül mindegyik adón Vlagyimir Vlagyimirovics atyuska jön be. Úszik, kutyát simogat (fekete labrador), reggelizik (tejbekása), interjút ad (sötét limuzinban), virágot szagol, karatézik, levelet diktál (repülőn), konditeremben izzad (evezőgép), mosolyog, halat fog, gondterhelt, felváltva forró és hideg vízbe merül, kitüntetéseket oszt és gyerekfejet simogat. Csak nem? De igen, épp ma 60. Holnapra is esőt ígérnek (70%-ra saccolják). Vajon csak a születésnapra készült a прекрасная погода?
Ma 70. Ugyan mivel kedveskednek neki? (2006. október 7-én, Putyin születésnapján lőtték agyon Anna Politkovszkaját.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése