Tegnap nyílt meg a tyumeni tátlat. Oroszországban
vándorló kiállításomnak (Szentpétervár – Jekatyerinburg – Nyizsnij Novgorod –
Kazány – Uljanovszk) ez az első olyan állomása, ahol személyesen nem vagyok
ott. Tyumeny Nyugat-Szibériában, az ősi karavánutak mentén és a transzszibériai vasút
vonalán található. Hogy azért „képben legyek”, napok óta olvasom Edvard Radzinszkij
Raszputyin könyvét. A Tyumen melletti Pokrovszkojéba
való volt a csodatévő vándor szerzetes, a félanalfabéta hliszt, a cárnéval is
kapcsolatba hozott erotomán muzsik, Grigorij Jefimovics Raszputyin. Néhány év
alatt sikerült annyira lejáratnia a hatalmi elit tekintélyét, hogy Kerenszkij nem
alaptalanul fakadt ki egyszer: Raszputyin nélkül soha nem lett volna Lenin. Oly sok
ostoba ponyva után Radzinszkij majd’ 700 oldalas könyve végre hiteles
dokumentumok alapján árnyalt képet rajzol a titokzatos férfiról.
A másik orosz vonatkozású tegnapi esemény:
újra Budapesten járt Putyin. Belehallgattam a sajtótájékoztatóba, de nem
hallottam, hogy szó esett volna Albert Razinról. Bízom benne, hogy a
tárgyalások során legalább egy mondat elhangzott a rokon népek nyelvének
védelméről. Albert Razin udmurt filozófus szeptember 10-én az izsevszki
regionális parlament előtt felgyújtotta magát tiltakozván a nyelvét
ellehetetlenítő birodalmi törvények ellen. Az alábbi plakát az ő emlékére
készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése