Az egyetlen Grimm Vincét ábrázoló portré a lipcsei Illustrirte Zeitungban 1850-ben jelent meg. A félalakos ülő képen egy nagybetűs feliratot tart kezében: VÉDEGYLETI TAG. Az eredeti rajz, szinte biztos, hogy korábban készült, hiszen 1850-ben a Védegylet már rég nem létezett, s a hírét is elradírozta a történelem. Az elképzelésem az, hogy a kép1845-ből való. Ebben az évben, s szintúgy Lipcsében megjelent egy könyv, mely a magyar Védegyletet mutatta be, s a német lapokban rázúdított támadásoktól próbálta, nem is sikertelenül védeni. Ha jól számoltam, 44 vádpontot ellenében olvasható a könyvben – melynek címe Der Ungarische Schutzverein – átgondolt cáfolat. A Der Ungarische Schutzverein, vagyis A magyar Védegylet címoldalán csak a kiadó neve, Otto Wigandé volt feltüntetve. Arról, hogy e könyvet ki írta, nem volt említés. Úgy gondolom, hogy Grimm Vince volt a szerző, s talán a Védegylet feliratot tartó arcképe is e könyvhöz készült, abban kellett volna megjelennie, de aztán, ahogy a név, végül a kép is elmaradt; s csak öt évvel később jelent meg.
A következő kérdés, hogy vajon ki rajzolhatta a képet Grimmről. Fehér Géza: Kanitz Fülöp Félix „a Balkán Kolumbusa” élete és munkássága című 1932-ben megjelent könyvében azt olvasom, hogy a kiválóan rajzoló – akkor még Kánicz Fülüpnek hívott – árva óbudai fiú1843. május 1-én, tehát 14 éves korában beállt Grimm Vince litográfiái intézetébe greveur practikant-nak, vagyis rajzoló tanoncnak, ahol 1847. április 15-én kiállított bizonyítványa szerint salair lett belőle, tehát fizetett alkalmazott (?) Fehér Géza arra is utal, hogy a rajzolás mellett hegedülésben is kiváló Kániczot a szalonját látogató értelmiségiekkel is összeismertette Grimm, sőt a felszabadulásakor adott menlevélben ügyes, talentumos, a művészetet szerető, jómodorú fiatalembernek írta le. Kánicz ezután Bécsbe ment, ahonnan mint grafikus a lipcsei Illustrirte Zeitung külső – levelező – munkatársa lett, s az is maradt élete végéig. Első lipcsei rajza már 1848 decemberében megjelent, amely a forradalom során felgyújtott bécsi Hofburgban a lángoló könyvtárépületet mutatja. Legfontosabb illusztrátori ténykedése alighanem az a 42 kép – szinte képregény – amelyet a lipcsei újság megbízásából Ferenc József és Erzsébet északitáliai utazásairól szóló tudósítások mellé rajzolt. A képeket nézegetve úgy képzelem, hogy alkotójuk, és az, aki a Grimm portrét rajzolta azonos lehet – noha némileg nehezíti a „bizonyítást”, hogy a postán kapott rajzokat a Illustrirte Zeitung helyben dolgozó xilográfusai metszették fába, vagyis a stílusjegyek csak másodkézből ellenőrizhetők.
(A tíz gyermekes óbudai családból származó Kánicz Fülöp – Grimm Vincéhez hasonlóan – sosem nősült meg, sosem alapított családot.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése