SISIMAJA

1973. április 6-án, vagyis épp 46 éve adták elő a Fészekben az Iparművészeti Főiskola hallgatói a Sisimaját. Az adatot Fodor András Naplójából veszem. Az előadás, mint írja, az Iparművészeti Főiskola tagozatainak (sic!) kiállításához kapcsolódott, előtte Dr. Pogány Frigyes, a főiskola rektora mondott beszédet. A Sisimaját Szendrő Iván filmrendező írta és rendezte. (Gyanítom, hogy inkább a kiállítás megnyitóján, nem a Sisimaja bemutatója előtt beszélt Pogány Frigyes, és Szendrő Iván titulusát is filmrendezőről színészre pontosítanám. A Sisimaját egyébként 1973 áprilisában, ott a Fészek Klubban már sokadszorra adtuk elő. Hogy körülbelül mikor lehetett a bemutató, azt csak az alábbi dokumentumok, a Képes Újság 1972. január 1-én megjelent írása (ami még csak a próbafolyamatról szól), a Film Színház Muzsikában 1973. január 6-án megjelent beszámoló és a Magyar Ifjúság 1973. január 12-én kelt tudósítása alapján következtethető ki.  A színészkedő főiskolások nevét a Film Színház Muzsika cikkéből másolom ide: Orosz István, Kerényi János, Herpay (helyesen: Herpai) Zoltán, Vida Győző, Bánáti Gábor, Zetényi (Helyesen: Zétényi) János. A darab zeneszerzője, az akkoriban Magyarországon tartózkodó Asakawa Haruo saját honlapján is megemlékezett a Sisimajáról és a Főiskoláról, azt írta, hogy a híres feltaláló, Rubik Ernő – a kockák professzora - iskolájában zajlott a munka. (A Rubik kocka 1975-ben „robbant”, de akkoriban, 73 táján, a formatan órákon már valóban a „levegőben volt”.) Idejegyzek még néhány dolgot, ami a Sisimajával kapcsolatban az eszembe jut. A jelmezeket a textil szakra járó lányok tervezték Kele Judit vezetésével, aki akkoriban Szendrő Iván felesége volt, a festett, műanyagból leszívott maszkokat a Főiskola alagsorában, az ipari formatervezők műhelyében készítették. A próbákra, amelyek a Főiskola Zugligeti úti dísztermében zajlottak, Szendrő Iván olykor elhívta Haumann Pétert, az akkoriban szintén a József Attila Színházban dolgozó kollégáját, aki tanácsokat adott neki és, ahogy emlékszem, nekünk is. A japán színjátszás hagyományai szerint stilizáltan mozogva, mimika nélkül, a lelki folyamatokat is csak testi gesztusokkal jelezve játszottunk. A díszlet, pontosabban az üres tér is a nó színjátszás puritán tisztaságát tükrözte. A Főiskola és a Fészek mellett játszottuk a darabot a Fehérvári úti Fővárosi Művelődési Házban és a Miskolci Nemzeti Színházban is (ahol villamos-bliccelésért megbüntették a társulatot) és talán más helyszíneken is, amelyeket már elfelejtettem. A darab plakátját Gyárfás Gábor készítette (egy bemozdulásos fekete-fehér fénykép volt), ami azóta elveszett. Sajnos Gabesz sem találja, és tudomásom szerint más fotók sem maradtak meg a Sisimajáról.