A RÁGALMAZÁS MŰVÉSZETE

Akik olykor idetévednek az Utisz Blogra, talán tudják, hogy egy ideje Grimm Vincével foglalkozom.  Úgy jött ki a lépés, hogy épp most lettem kész 1848-ban írt, s Pesten, Landerer és Heckenast nyomtatásában megjelentetett Hasznos művészetek elmélete című nyolc részes tankölteménye negyedik részének, A rágalmazás művészete című szakasznak a magyarításával. A nyersfordítást Sütheő Péternek köszönöm meg.

A rágalmazás művészete

1

Rágalmazni nehéz munka,

Akkor is kell találni 

Máson foltot, hogyha nincsen

Rajt szeplő se, parányi.

2

És nem csupán személyekben,

De eszmékben, dolgokban,

Is lel hibát, ki e téren

Már régóta otthon van.

3

Személyeket rágalmazni,

Hogyha a cél világos,

Nem bonyolult procedúra,

Bár némiképp sajátos.

4

Ha meg akartok egy embert

Valamivel vádolni,

Ne menjetek neki nyíltan,

Üdvösb a célt titkolni.

5

Gyanakvását elaltatni

Legkönnyebben úgy lehet,

Ha dicsérni kezditek és

Ajnározni mód felett.

6

„Nagy tehetség, derék férfi

Érte tűzbe mennétek,

Majd egy apró ámde révén

Megfordulhat az ének.”

7

„Apámként szerettem szinte,

Fölnéztem rá, tiszteltem, 

De amit tett, Isten látja

Lelkem, azt most nem értem.”

8

„Biztos megvolt rá az oka,

Noha még nem látom, mi;

Uram ne adj számba oly szót,

Mely meg tudná bántani.”

9

Szublimátumként hat ez majd   

Minden gyenge lélekre, 

S hányva a keresztet buzgón

Adják tovább sietve.

10

Nehezebb, de fontosabb is

Az eszmékkel elbánni,

S e ragállyal, mert hogy fertőz;

Nem szabad sokat várni.

11

Csírájában fojtsátok el,

Mi tőletek idegen,

Rágalmazásnál jobb eszközt

Nem találtok sohasem.

12

Ha bárhol a nép körében

Elszabadul valami;

Nem gyónnak, vagy épp a böjtöt

Ódzkodnak betartani,

13

Bélyegezzétek azonnal

Az egész népet legott

Bűnösnek és eretneknek;

S kiáltsátok, kárhozott.

14

Sajtótörvény, ilyesmire

Képtelenség gondolni is,

De cenzúrát lazítani

sem kevésbé horribilis.

15

Hunyjatok szemet, ha trágár

Személyeskedés vegyül

A közbeszédbe, és pimasz

Sértésekkel elegyül. 

16

S ha túlcsordul, immár joggal

Bizonygathatjátok, a

Szabad sajtó minden bajnak

Rákfenéje és oka.

17

Különösképp ügyeljetek

A szelekre, melyek által   

Fújnak minden határon, és

Bennük ádáz eszme szárnyal.

18

Szabadságról van benne szó,

Népjog, egyenlőség, törvény,

Dinasztiákat is képes

Elsöpörni ilyen örvény. 

19

Iszonytató és végzetes

Az efféle gondolat;

Nincs számára gát, sorompó,

S dönti a korlátokat.

20

Az sem ér sokat, ha mind, ki

Szajkózza e tanokat

Áristomba jut, mert hangjuk

Ezeknek ott sem lohad.  

21

Nincs tehát a rágalomnál

Jobb eszköz a kezetekben,

Más módon ez ideákat

Legyürkőzni lehetetlen.

22

Mondjatok a szabadságra

Más szót: anarchia, és

A lázadás pedig legyen

Az, hogy összeesküvés.

23

Ha megpróbálnák a népek

A rabigát lerázni,

Minden fortély megengedett,

Erő, furfang, csel, bármi.

24

Kezetekre játszhat mindig

Egy fölbérelt csőcselék,

S mímelhettek filantrópot,

Ki a népért közbelép.

25

A„legszentebb”császárunk szeme,

Mondjátok: könnyel van tele,

Midőn a népét kénytelen

Kartácstűzzel gyilkolni le.

26

Ha nem sikerül semmiképp

Letéríteni egy népet

Az útról, melyen végre ők

Jogszerűn haladni készek,

27

Úgy más nemzet szívébe kell

Viszály-parazsat rejteni,

S polgárháborús veszéllyel

Lehet lángra lobbantani. 

28

Uszítsátok az elvadult

Hordákat és lássátok el

Fegyverrel mindet, ölni már

Maguktól is tudnak, ha kell.

29

És nincs dolog egyéb, csupán

Rámutatni e bandákra:  

„Hová vezet, lám egy nép, ha

Vágyna saját szabadságra!”