Hatvankilenc, bizony pont ennyi,
Be lehet ezt egy versbe tenni?
Kivédendő a szóbeszédet:
Épp ennyit éltél, ennyi évet.
Egykor, tán épp hatvankilencbe’
Gondoltál is hatvankilencre,
Kiskamaszként álmodtál róla,
Hatos, kilences összeforrva.
A holdra szállás éjjelén ha
Egy kicsit bátrabb lettél volna,
És csönd-hercegként nem a holdra
Bámulsz, talán meg is lett volna.
Jusson eszedbe most Velence
Gyöngyöző, szép hatvankilence,
És idézd föl, ha tudod, mindet,
Hatvankilenc hatvankilenced,
Pajzánabb ábrát nem találhatsz,
Ha magyaráznád, belefáradsz,
Vagy mégis…, tán a horoszkóppal
próbálkozhatsz, Rák, ollókkal.
És játsszál vele egy kicsit még,
Ha összeszorzod, nézd, ötvennégy,
És tizenöt, ha összeadod,
Vedd együtt őket: épp megkapod.
Hatvankilenccel hetvenkedni?
Köldököt nézni, ködöt enni?
Elmegy tőle az ember kedve.
Húzz hát lapot hatvankilencre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése