STO GYELATY?

Hadd képzeljem el Önt, kedves barátom, úgy is, mint hűséges olvasóját az Utisz Blognak, ahogy épp egy hatalmas ország hatalmas fővárosában sétál, s betévedvén egy elegáns áruházba, az áruház folyosóján saját munkáját ismeri fel kiállítási tárgyként a falra akasztva. Vajon mit tenne? 1. Elégedetten csettintene a nyelvével, esetleg fel is kiáltana: hurrá, ez már majdnem a világhír! 2. Mérgesen ráncolná össze a homlokát: irgum-burgum, az engedélyem nélkül, hogy képzelik, nahát! 3. Megpróbálná kinyomozni, hogyan jutott a birtokukba a kép, majd kapcsolatba lépne velük, hogy felajánlhassa a képnek egy jobb minőségű változatát. 4. Ügyvédet fogadna, aki ráncba szedné az illegális képhasználókat, sőt némi pénzt is kivasalna az áruház tulajdonosából. 5. Megosztaná barátaival a történetet öt megoldási lehetőséget vázolva előttük. 6. Egyéb.

A kérdés nem költői, Moszkvában, ahogyan a mellékelt fényképen látható, Shakespeare színháza című anamorfikus képembe ütköztem egy áruház folyosóján. A drága blondelkerettel igazán elégedett lehetek, a kifogástalan elhelyezéssel meg pláne, látható, hogy az úgynevezett perspektivikus anamorfózis hatásmechanizmusának pontos ismeretében állította ki a képet új tulajdonosa, jól működik a „szemből a színház, skurcból az író” effektus. Legföljebb a nyomtatás minősége után maradhat bennem némi hiányérzet, egy „high resolution” felbontású változat ínyemre valóbb lenne, igaz, ilyesmi miatt csupán az fanyaloghat, aki egészen közel hajol a képhez.

Szívesen írnám le úgy a moszkvai kaland folytatását, hogy a kép előtt ácsorogván felismertek az arra járók, hiszen egy nem is túlságosan elrejtett önarckép is része a kompozíciónak, sajnos azonban nem történt ilyen, sőt a szimpatikus járókelő (műszempilla és gyöngyházköröm), akit e fényképek elkészítésére megkértem, sem vette észre az önmagammal való feltűnő hasonlatosságot, legfőbb gondja az volt, hogy nem mosolygok eléggé, igaz, végül, amikor megtettem, megdicsért érte: szpaszívo, harasó!

Köszönöm barátom, ha választ a fenti lehetőségek közül, ígérem, mérlegelni fogom javaslatát, s ha említésre érdemes fejlemény támadna, azt is tudomására hozom haladéktalanul. Addig is maradok tisztelettel s üdvözletem küldöm a moszkvai télből: Utisz.