2011. június 5., vasárnap

KÖNYVHETI PÁRBAJOK

Nyílik a könyvhét. Sebtiben elkészül a majdnem elfelejtett plakát és Dóra követes könyvét (Kányádi: Az elveszett követ) az elmúlt év legszebb könyvei közé választják. Miközben Pesten, a Vörösmarty téren felhőszakadással ünnepelnek, az én követes könyvem (A követ és a fáraó) soproni bemutatójára meg Nádai Ferire, aki bemutatja, annyian kíváncsiak, hogy ki kell hurcolkodnunk a bolt előtti napsütéses főtérre. (Juhász Marci fotója)
Békésen zajlanak az AMI-s diplomák  (csupa jó jegy) és a Kisképző Ráday utcai galériájában rendezett „párbajnak” sincsenek egyelőre vérbefagyott áldozatai. 5-5 soproni és pesti tervezőgrafikus hallgató mérte össze tudását 5 különböző grafikai területen (magazintervezés, piktogram, embléma, kalligráfia és flyer). Az eredményt a nézőknek kell eldönteni. Az állás egyelőre döntetlen közeli (bár én némileg elfogult vagyok): lehet, hogy jövőre meg kell ismételni a párbajt!?

*

Egy vers Follinus Anna új, könyvheti könyvéből: Árnyékok Utisz fölött

A múlt fonákja jobbra dől,

háttal ha állsz önmagadnak.

Közelítesz a fény felől,

pupillányi alkonyat vagy.



Agrigento szomjúsága

cserepesedik a szádon.

Úgy siklasz oszlopsorába,

mintha magad volnál Kháron.



A nemlét antik temploma

csarnokával föléd borul.

Hiába Dürer, Sodoma -



időnk nyakán hurok szorul.

Árnyék nélküli képzelet

vitorláidba hajt szelet.

A kötet címe: Vers a futásod. Ismer-e valaki olyat, hogy a szerző neve és könyvének címe is adoniszi sor lenne?  Lehet, hogy szerzőnk abban mesterkedik, hogy könyveinek címét összeolvasva kijöjjön egy vers? Mondjuk egy saphói strófa? Olyan fiatal, hogy bőven megteheti.

És egy mondat az ECF (European Cultural Foundation) vacsoráról, állítólag Dürrenmattól való: A világ két legkomplikáltabb nyelve a baszk és a magyar; de a magyar tényleg olyan borzasztóan komplikált, hogy még a baszkok sem értik.

Nincsenek megjegyzések: