A NAGY KAVICS ...

Szöul – 14 éve már megfordultam itt, az első koreai plakátbiennále anyagát zsűriztük Fukuda Shigeo sannal, Luba Lukovával, Marina Langer-Rosával és Koo Dong-Joval. Akkor sokkal több idő jutott a városnézésre, mert a mostani AGI Kongresszus, illetve a kongresszust megelőző AGI Opennek nevezett nyilvános előadássorozat mellett nem sok szabadidő marad. Szerencsére a város új látványosságát, a Dongdaemun Design Plázát (DDP) ha akarnám sem tudnám kihagyni, lévén itt, a Nagy Kavicsban zajlik a mi eseményünk is. Első ránézésre egy megdöbbentően nagy földre szállt UFO, amit azonban elég gyorsan meg lehet szeretni. Úgy látszik a szöuliak is így vannak vele, mert hamar belakták a két éve átadott épületet. Árusok népesítik be az amőba formájú üres tereket és vendéglők asztalai sorjáznak a lebegni látszó ívelt formák árnyékában. Esténként zenei események, vetítések, performanszok. Az iraki Zaha Hadid talán legutolsó épülete lehetett. Alig több, mint egy éve láttam a pekingi melltartót (hivatalosabban Galaxy Sohot), de ezt valahogy hamarabb megszerettem. Talán a természettel való szervesebb kapcsolata miatt és azért, hogy nem akar a parkosított területek fölé emelkedni, sőt a nagy kavics tetején füves domborulatok is helyt kaptak. Ja, majd’ elfelejtettem még egy rokonszenves momentumot: a Dongdaemun egy futball-stadion helyére épült!!! Azt már kevésbé vidáman jegyzem ide, hogy Zaha Hadid a pesti Szervita tér borzasztó parkolóháza helyére is tervezett egy kavicsot, ráadásul a szöuliak kavicsát jóval megelőzve, de a városvezetésnek valahogy sok volt a hölgy extravaganciája.

ÓBUDAI TÁRLAT

UTISZ SZÖULBAN

이슈트반 오로스

Szöul, AGI (Alliance Graphique Internationale) kongresszus. Nem bírom megállni, hogy az előadásomat beharangozó életrajzot (azt hiszem az) ide ne másoljam koreaiul. Minden további az AGI honlapján. 이슈트반 오로스(Utisz)는 University of Arts and Design in Budapest에서 그래픽 디자이너로 교육받았다. 졸업 후인 1975년 그는 극장과 영상 애니메이션에 관심을 두게 되었고, 무대 디자이너 겸 영화감독으로 활동하기 시작하였다. 이후 오로스는 극장, 영화, 전시를 위한 포스터를 디자인하기도 하고, 동유럽 민주화 운동 당시에는 정치적 포스터를 그리기도 하였다. 그는 화가이자 판화가로 알려져 있는데, 일러스트레이터로서 그는 독일의 그래픽 아티스트인 M.C. Escher의 영향을 받았다. 오로스는 전통적 인쇄 기술인 목판화와 금속판화를 사용하는 동시에, 시각적 패러독스와 착시현상을 이용한 접근방법을 보여준다. A fönti képen David Tartakover kicenzúrázott plakátja mosolyog, lent pedig Max Kisman rajza, amit az előadás alatt csinált.

225 ÉVES ...

... lenne a "bolond Stefi gróf". Ő mondta: "Népek kormányaikkal való diszharmóniáját harmóniába hozni mindig nehéz, még akkor is, ha a vezetők és a vezetettek - amennyire lehet - világosan látnak. Ha azonban a népek rövidlátással vannak megverve, a hatalmon lévők pedig egyenesen vakok, akkor a harmónia megteremtése némiképp bizony meghaladja az emberi erőt, s ilyenkor dönt a véletlen, a világszellem, a magasabb fény, a fátum, az Isten."
Máshol meg: "Tisztelek minden véleményt - kivéve a megvásároltakat - ezeket megvetem."

ARANY VARIÁCIÓK

Kis keresztem

Hogy szereztem?
Feleljétek ezt, ha kérdik:
Elkopott a lába térdig.


Kis keresztet
Hogy szerezzek?
Talpaltam eleget pedig.
Mit adok most vissza nekik? 


(Kis keresztet
Hogy szerezzek?
Visszaadni most a divat,
De kinek nincs, vissza mit ad?)

*  
Járnak hozzám méltóságok,
Kötik rám a méltóságot:
"Megbocsásson méltóságtok,
Nem érzek rá méltóságot." 

Hívnak a méltóság-kötözők mobilon s emileznek,

Megigérik, hogy az ő méltóbb köreikbe bevesznek:
Méltatlan amúgy is, odaát egy „éppen ilyennek”,
De ha nem méltánylom, bocsi, ők már semmit se tehetnek. 

*

A hazáról egy merész szót
Én is ejték hajdanába'
Mikor annyit is nehéz volt:
Most közömbös lettem s gyáva.

Most!... mikor szabad sajtó van,
   És üvölt a pajkos gyermek,
S vénasszony az utc'ajtóban
Nagy-bátran fülébe ordít
   A királynak, miniszternek.

A hazáról pár merész szót
hajdanában ő is ejtett,
amelyet, ha nem volt rá mód
szólni nyíltan, versbe rejtett.

Utánoztam, ó be hányszor,
ma már csak egy utat járnék,
– elég volt a kamuflázsból –
az se baj, ha korszerűtlen:
a harmadik velszi bárdét.

*

Vágd le fejét nyakkal, szárnyát és combjait; úgy jő
Sarkantyúja elől, és a két vállperec oldalt;
Most oldalra teszed s mellét elvágod a háttól,
Mellhúsát (ha nagyobb) szépen lemetéled a csontról,
Megtöröd a derekát s elejét nem bántod azontul,
Ámde farát, hosszába, megint háromra metéled;
Mindezt jó késsel, hogy húst, bőrt össze ne nyizbálj!

Nyúlj le a torkán, csusszantsd le karod könyökig vagy
vállig egészen, kásás, langy nyirok és lepedékek
közt tapogasd jól ki, ahol kezdődik a gyomra,
mélyebbre, ha bírsz még (átnyomakodva a trutymón)
nyúlni barátom, tedd azt, fogj rá, ragadd meg a bélt,
húzd kifelé, de ne rángasd, meglátod olyan lesz
így is, mint hogyha magától fordult volna ki csak.

*

Ma hatvankét esztendeje annak,
Mikor engem megtettek Johannak,
Esztendeim hát bövibe' vannak
Nem sok időt igérek magamnak.

Hatvankét éve, hogy lett belőlem Pista,
tele van már velem mindenféle lista,
csurig vagyok én is már saját magammal:
ennyit élni együtt egy ilyen alakkal!

*

Életem hatvanhatodik évébe'
Köt engem a jó Isten kévébe,
Betakarít régi rakott csűrébe,
Vet helyemre más gabonát cserébe.


Közel a hatvanhat, köttessék a kéve,
Bé lesz takarítva, révre lészen téve,
Akad-é valaki, vélem, ki cserélne,
Helyettem, hogy lépne Isten elejébe?

MIÉRT ...?

TUDTA?

A tatároknak ... Európa földjére érve, első dolguk a hozzájuk átpártolt kún sereg lemészárlása volt. ... Kötöny kún fejedelem megmaradt hadával nyugat felé menekült a Dnyeper és Alduna középre, majd onnét – a betelepülési engedélyt kérve – Magyarország földjére. ... Európa nem vette komolyan a tatárveszedelmet, .... Legkevésbbé hittek a veszedelem komolyságában maguk a magyarok. ... A kúnt és oroszt, kiktől a tatárok félelmes erejéről hallottak, a magyarok nem sokra becsülték. ... A király ellenségei pedig szép csendben elhíresztelték, hogy minden baj okozói a Magyarországba befogadott kúnok. … Kötöny kún király 1239 végén megkapta Bélától az engedélyt, hogy mintegy negyvenezer családdal letelepedjék. … Kötönyben és kúnjaiban a tatárok ellen egész lélekkel harcoló, harcmodorukat ismerő s velük a döntő vereség előtt két ízben is sikerrel küzdött vezért és katonákat nyert. Ilyenekre pedig nagy szüksége volt, ... Tudta, hogy a magyar nép elszokott a hadakozástól, a keleti népekre jellemző hivatásszerű, rendszeres harctól … nemcsak elfeledte, hanem le is nézte az ősök könnyű lovasságának a tatárokéval azonos régi harcmodorát…. Béla azzal a tisztelettel és kitüntetéssel fogadta az országba költöző Kötöny királyt, aminő egy hatalmas középkori uralkodó első hűbéresét megillette. „Ilyesmit az ország népe emberemlékezet óta nem látott” és helyeselni sem tudta, mert a kúnt az ellenzéki urak izgatására lenézte, ellenség elől menekülő jöttment népségnek tartotta. A sok barommal jött nagy tömeg ember betelepítése nem járhatott súrlódások nélkül, a király ... a nemes kúnokat és szolgáikat ... az országban szerteszét osztva, lakatlan földekre telepítette le. ... A kúnokban jóformán mindenki ellenséget látott s a tatárok közeledtének hírére tatárcimborasággal, árulás tervével gyanúsították Kötönyt és népét. Előre jöttek, így beszélték, hogy „a magyarok nyelvét, az ország állapotát kitanulják s a tatárok betörésének hírére, a királyt megtámadják.”... IV. Béla ... a királyi tanácsot és a kún vezéreket február elején Budára (Óbudára) hívta össze, hogy velük a háborús készületekről tanácskozzék s a tatárok közeledtének hírére egyre jobban elmérgesedő kún-magyar viszályt lecsillapítsa. ... A hangulat elmérgesedésének komoly oka volt,  foglyul ejtett tatár lovasok közt kúnokra találtak s a nép bebizonyítva látta a kúnok árulását. ... Leghangosabbak a németek voltak s biztatásukra a tömeg halálra követelte Kötönyt. „Haljon meg – mondták – ő az, aki Magyarország pusztulását szerezte” ... Béla a lázongás hírére maga elé idézte Kötönyt, hogy az ügyet megvizsgálva és ítéletet hozva, megmentse, de az öreg király nem mert hívei köréből távozni, fegyveres kíséretet kért. A válaszon feldühödött magyarok és németek erre betörtek a szállásául szolgáló palotába s véres harc után híveivel együtt elfogták, fejüket vették. …. A hitszegésen felháborodott kúnok pedig királyuk halála hírére az országszerte ellenük támadó parasztsággal hadakozva, a Tisza két partján dél felé vonultak. A Tisza-Duna közét pogányul végigpusztították s ... a délvidékre érve, a Szerémségbe keltek át s ... útközben szerzett nagy zsákmányukkal bolgár földre takarodtak.

Tudta? A fenti szöveget Hóman Bálint Tatárveszedelem című tanulmányából ollóztam össze..

ZYGETH

Én az ki azelőtt iffiu elmével ... tusrajz 1976 (?)-ból.