avagy hány szöget kellett volna rajzolnom? 
A kalász a termékenységre utaló jelkép, az életnek, Isten jelenlétének a kifejezője, Káin áldozati ajándéka, János evangéliumában Jézus áldozatára utal: „Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” Mária jelképeként a kalász a középkori Mária-kultusz idején terjedt el.
A szög, illetve a szögek az Arma Christi részei. A passióban szerepet kapott tárgyak (a kereszt, az oszlop, amelyhez Krisztust kötötték, a töviskorona, a kötél és a korbács, Veronika kendője, a létra, a kalapács, a Longinus lándzsája, a nádszálra tűzött szivacs, az ecetes vödör, stb.) tartoznak ide. A keresztény hit ezeket az eszközöket a kegyelem isteni terve részeként, a megváltás rekvizitumaiként tisztelte.
A kereszthalálról mind a négy Evangélium beszámol, egyikben sincs azonban szó a szögek számáról, legföljebb néhány utalás sejteti, hogy négy szöggel feszítették meg Jézust. (A kivégzésben részt vevő négy katona négy részre osztotta a megmaradt ruhadarabokat.) A korai kereszténység Krisztus képein általában négy szöggel, később, a reneszánsztól kezdve hárommal (a keresztbe tett lábfejeket egyetlen szöggel átütve) ábrázolták a megfeszítést.
A címnek választott idézet Paul Claudel Passiójából való:
Rab vagy uram, nem menthet senki meg már,
általütve kezed és lábad a keresztfán.
Eretnekkel, bohóccal dolgom többé nincsen,
négy szög négyszögében elég nekem az Isten.
A magyar irodalomban az Arma Christi szögei Pilinszky verseiben szikráznak legélesebben. „Szög és olaj lehetne címerem” – írja, és valóban a szög emblematikus tartalmi, s olykor szerkezeti motívuma Pilinszky költészetének. Alvó szögek - kezdi híres Négysorosát. A költő életműve alapján sejthető, hogy a Golgota homokjában hevernek ezek a szögek, sőt tudható is, mert Nemes Nagy Ágnes megkérdezte Pilinszkytől: “Azok a szegek alusznak a jéghideg éji homokban, amelyekkel majd Krisztust fölfeszítik”. A vers a kivégzés előtti éjszaka látomása, a krisztusi sors személyes átélése. A címbeli szám nem véletlen. A vers négy sora a négy szög beverésének előképe a négy golgotai pörölycsapás iszonyata.
A kalász és a szög bibliai jelképekre utaló együttese egy különös fordított emblémaként is értelmezhető, hiszen szovjet példát követve a kommunista diktatúrák a sarló-kalapács motívumot, vagyis éppen a kalász-szög pár ellentétét tették meg címereik fő motívumául.
A kalász a termékenységre utaló jelkép, az életnek, Isten jelenlétének a kifejezője, Káin áldozati ajándéka, János evangéliumában Jézus áldozatára utal: „Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” Mária jelképeként a kalász a középkori Mária-kultusz idején terjedt el.A szög, illetve a szögek az Arma Christi részei. A passióban szerepet kapott tárgyak (a kereszt, az oszlop, amelyhez Krisztust kötötték, a töviskorona, a kötél és a korbács, Veronika kendője, a létra, a kalapács, a Longinus lándzsája, a nádszálra tűzött szivacs, az ecetes vödör, stb.) tartoznak ide. A keresztény hit ezeket az eszközöket a kegyelem isteni terve részeként, a megváltás rekvizitumaiként tisztelte.
A kereszthalálról mind a négy Evangélium beszámol, egyikben sincs azonban szó a szögek számáról, legföljebb néhány utalás sejteti, hogy négy szöggel feszítették meg Jézust. (A kivégzésben részt vevő négy katona négy részre osztotta a megmaradt ruhadarabokat.) A korai kereszténység Krisztus képein általában négy szöggel, később, a reneszánsztól kezdve hárommal (a keresztbe tett lábfejeket egyetlen szöggel átütve) ábrázolták a megfeszítést.
A címnek választott idézet Paul Claudel Passiójából való:
Rab vagy uram, nem menthet senki meg már,
általütve kezed és lábad a keresztfán.
Eretnekkel, bohóccal dolgom többé nincsen,
négy szög négyszögében elég nekem az Isten.
A magyar irodalomban az Arma Christi szögei Pilinszky verseiben szikráznak legélesebben. „Szög és olaj lehetne címerem” – írja, és valóban a szög emblematikus tartalmi, s olykor szerkezeti motívuma Pilinszky költészetének. Alvó szögek - kezdi híres Négysorosát. A költő életműve alapján sejthető, hogy a Golgota homokjában hevernek ezek a szögek, sőt tudható is, mert Nemes Nagy Ágnes megkérdezte Pilinszkytől: “Azok a szegek alusznak a jéghideg éji homokban, amelyekkel majd Krisztust fölfeszítik”. A vers a kivégzés előtti éjszaka látomása, a krisztusi sors személyes átélése. A címbeli szám nem véletlen. A vers négy sora a négy szög beverésének előképe a négy golgotai pörölycsapás iszonyata.
A kalász és a szög bibliai jelképekre utaló együttese egy különös fordított emblémaként is értelmezhető, hiszen szovjet példát követve a kommunista diktatúrák a sarló-kalapács motívumot, vagyis éppen a kalász-szög pár ellentétét tették meg címereik fő motívumául.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése