2017. június 27., kedd

SZENT RINOCÉROSZ GYERMEKEI


Kereken 500 esztendeje, hogy a leghíresebb rinocérosz Európa földjére lépett. Leghíresebb, mondom, ám illene hozzátennem, hogy kissé elfogult vagyok iránta, szakmai elfogultságnak is mondhatnám, hiszen alighanem csupán a képzőművészek, pontosabban a grafikusok azok, akik  leghíresebbként gondolnak az illető fenevadra, dicső történetére és szomorú pusztulására, szóval rá, aki Albrecht Dürer metszete révén évszázadokon át az orrszarvú ábrázolások etalonja lett. Sokan jelképet is látunk benne, hivatásunk hőn szeretett címerállataként tekintünk rá, sőt alkalomadtán lerajzolásával, megfestésével, kimetszésével is megpróbálkozunk. Nehézkes, böhöm bestia, mégis a könnyű, a szárnyaló képzelet megtestesülése jut eszünkbe róla, hiszen Dürer úgy rajzolta le, majd metszette fába, hogy sohasem láthatta. Egy levél, talán egy sebtében odavetett vázlat alapján egyszerűen elképzelte. A rinocérosz az alkotó képzelet apoteózisa. Ugye nem is kell tovább magyaráznom a fenti címet, Dürer követőiről, e Szent Rinocérosz gyermekeiről, hivatásos és amatőr képzelgőkről, vagyis rajzoló, illusztrátor, képzőművész és filmanimátor kollégákról, régiekről és maiakról szóló írásaimat gyűjtöttem együvé. Azokból a valóságos és virtuális paksamétákból, amelyek fiókjaim mélyén és a computeremben porosodnak most a magyarországi művekkel és alkotókkal kapcsolatos esszéket, folyóiratcikkeket, kritikákat, kiállítási megnyitókat, naplójegyzeteket és blogbejegyzéseket szedtem elő. A könyv küllemét és terjedelmét tekintve a Typotex Kiadónál megjelent két munkámhoz, a Követ és a fáraóhoz illetve a Válogatott sejtésekhez társul, és megpróbál illeszkedni a kiadó Képfilozófiák című sorozatához. 
 

LÁSZLÓ NAP





László nap van. Apám három könyvét veszem le, csak úgy találomra az egyelőre még rendezetlen polcról. Féja Géza: A régi magyarság. A magyar irodalom története a kezdetektől 1772-ig. A beírás szerint szorgalma jutalmául kapta 1941. Június 25-én – majdnem a névnapján – a beregszászi M. Kir. Állami Gimnáziumban. Tizenhat éves volt. Vajon sejtették-e, hogy irodalomtörténész lesz belőle, és vajon ő tudta-e? A következő könyv Csoóri Sándoré: Felröppen a madár. 1956. október 2-án dedikálta Csoóri „őszinte rokonszenvvel.” Apám így idézte föl azt a napot: „Október 2-án irodalmi ankét volt Kecskeméten a TTIT-ben Sánta Ferenc és Csoóri Sándor részvételével. Én elnököltem. „Őszinte hangú, őszinte szavú, rég áhított beszélgetés volt ez” – írta másnap a Népújság.  Letartóztatásom után azzal vádoltak, hogy egy kérdésre válaszolva tagadtam a szocialista realizmust, s ezzel szovjetellenes hangulatot keltettem.” A következő könyv Thomas Mann regénye, A kiválasztott. „A távollévő kedvesnek nagy szeretettel, Éva.” A dátum 1957 karácsonya. Éva anyám neve, a távollét oka pedig az előző könyvhöz fűzött jegyzet alapján talán már ki is következtethető: apám abban az évben a kecskeméti városi börtönben karácsonyozott, vagyis Thomas Mann kezemben tartott könyve – alighanem alapos átvizsgálást követően – megjárta „tanár urak celláját”. 
 

2017. június 23., péntek

MERT VAN ITT KÉREM ...


Mert van itt, kérem egy másik világ. Egy másmilyen, amiben másként történnek a dolgok, nem jobban vagy rosszabbul, másképp, ráadásul nem is történnek, vannak, mert a történés valami időbeliséget feltételezne, hogy repüljön a jelenések fölött az a szárnyas idő, meg minden míve, de ezek fölött nem száll, nem lebeg, meg sem moccan. Olyan, mint a sláger, az elakadt hanglemeztűjével: megáll az idő.  Na persze az alkotó sem öregszik, izmusok jönnek, mennek, dagadó izmú izmusok, némelyik visszatér, mintha itt hagyta volna a pipáját (ami amúgy nem is pipa), vagy azért, hogy visszaakassza a kölcsönvett piszoárt, beleütközik az ajtóban a posztmodernbe, kalapot emel, mintha régi ismerős lenne, mindenki ismer mindenkit, valami bezárt kocsmából, kávéházból, filmstúdióból, a Brazilból, vagy a Veronikából, vagy abból a nagy deszkatákolmányból, ami a Nagymamák tengerpartján áll. Odol. 84. Biplán és kalapos puttó.

Szóval itt ez a másik világ, amiben másként vannak a dolgok, nem jobban vagy rosszabbul, de szerethetőbben, annyi szent. Közünk van hozzájuk, személyes közünk, talán a részletek teszik, a hozzájuk mesélt anekdoták, a végtelen, mőbiuszcsavarintású történetek, meg persze a kísérők, olykor szoknyában, máskor meg talpas poharakba töltve. Tinto rosso és tintorettó. Pálmafás, tengerhabos Delfinia – ciril betűvel írva – mindig a Hold túlsó oldalán.

Erre már Robinson is fölteszi a pápaszemét. Könny nem marad szárazon, Napóleon megadja magát Háry Jánosnak és egy vasúti forgalmistának egy ifjú sellőivadék elcsavarja a fejét. Egy sellőbakfis. Együtt figyelik a tusba mártott tollhegy játékát a fehér (olykor kissé samoá árnyalatú) papiroson, a tollszem döccenéseit, megiramodásait, kanyarvetéseit, hogy a megrajzolt lélegzetvételt, a szívdobbanást, az erekciót és az elernyedést már ne is mondjam. Úgy is látják. Lássátok! Feleim! 

Nem válogat, őt választja ki magának Psyché, a hajdani költőnő, naná, hisz tudja, hogy a legnagyobb cickológust tisztelheti benne (úgy tessék érteni, a művészetek történetében, de egészen Altamira óta ám, nem formált senki olyan érzéki cicit, mint ő), aztán Münchausen báró, Lipitlotty, a pesti gavallér, továbbá a diabolós hölgy, meg a másik, a kitárt kebelű (kedvenc sportod? A száz női mell!), aki olykor sárkányt legeltet, Cyranóval flörtöl, majd átül az öreg Casanova kordéjába, vagy pucér üleppel lovagolja az ajtósi-nurenbergai Albrecht Dürer szenvedélyes rinocéroszát. Művészettörténeti csúcspillanat: a legeslegelső rinocérosz, amely az Oktogonról érkezett nyílegyenest, de hát hová is…


Lisszabon legyen az utolsó állomás,
Itt szálljon partra a gyönyörű hasonmás,
Valóság, képzelet – nincsen, ki eldöntse?
Indulj el Barótról Dürer Albert öccse!
Ugyanaz az álom kétszer vál valóra:
Szilfadúcba metszve, s verset írva róla.

2017. június 18., vasárnap

A JÖVŐ HÉTEN ...



... június 21-én, szerdán kezdődik a KAFF, vagyis a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. A fesztivál keretében nyílik meg délután 5-kor a Hírös Agórában a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Gyulai Líviusz kiállítása, címe: Mesék álló- és mozgóképeken, a kiállítást rendezte és megnyitja Orosz István.
A Magyar versenyprogram (Rövidfilm 1.) keretében a Hírös Agóra színháztermében az este 7-kor kezdődő programban mutatják be Keresztes Dóra új filmjét: Világnak virága, virágnak világa.
Horkay István és Orosz István új filmjét az Albrecht Dürer rinocéroszát az Európai versenyprogram (TV-speciál) keretében június 22-én, csütörtökön 4-kor az Otthon moziban vetítik.
Június 23-án, pénteken 3-kor a Hírös Agóra Kulturális és Konferencia Központ 32-es termében Orosz István Szent Rinocérosz gyermekei című új könyvét (Typotex Kiadó) Annaida és a szerző mutatja be.
24-én, szombaton 6-kor nyílik Tiszaföldváron, a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban Szilassi Lajos és Orosz István kiállítása Eleven szellem címmel. Ugyanott, a tiszaföldvári múzeumban este 9-től válogatást mutatnak be Orosz István animációs filmjeiből. Ez a program már része a “múzeumok éjszakájának”.
A múzeumok éjjelén Budapesten, a Műcsarnokban is bemutatják Horkay István és Orosz István új filmjét az Albrecht Dürer Rinocéroszát. A Műcsarnok honlapja szerint fél 7 és 8 óra között az előadóteremben lesz a vetítés. Huhhh ....