Akik az anamorfózisok történetével foglalkoznak, általában egyetértenek abban, hogy a legelső anamorfózisokat Leonardo da Vinci rajzolta. Milánóban, az Ambrosiana könyvtárban őrzött Codex Atlanticusban, ebben a Leonardo kéziratlapjaiból összeállított albumban van két különös vázlat, két furcsán elnyújtott ábra. Szépia rajzok. A kutatók szerint 1485 körül rajzolta őket, vagyis harminchárom éves kora táján. Első pillantásra értelmezhetetlen formák, ha azonban nem a szokásos módon közelítünk hozzájuk az egyik rajzon, ha azt a lap jobb széle felől és meglehetősen lapos rálátási szög alól nézzük, egy csecsemőfejet fedezhetünk föl, a másikon pedig, ugyanígy szemlélve az ábrát, egy szemet. Leonardo kutatásaiból természetesen következett, hogy anamorfikus képeket fessen, sőt szinte biztosra vehetjük, hogy volt is olyan festménye, amelynek készítése során kihasználta az anamorfózis nyújtotta lehetőségeket. Az első anamorfózist azonban nem ő csinálta. Hát kicsoda? Eszéki Erzsi úszóbajnok-újságíróval éppen erről csevegtünk a Külker strandon. A beszélgetést Erzsi fölvette, lejegyezte és, a Pesti Műsorban (klikk!) közölte. Na persze, ahogyan azt már az anamorfózisok kapcsán megszokhattuk, egy krimi-szál is bomladozni indul...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése