2010. június 10., csütörtök

"...SZÚETTE ABLAKKERETBEN"


Álltam, álltam éppen így már
virradatra rámeredten,
hajnal ég patakja partján,
szúette ablakkeretben;

vajh ki voltam, mily alakban
vártam, míg a végtelennek
horizontján megjelent a
szél, a szél és fújni kezdett.


(A L'Harmattan könyvesboltjában még kapható, a könyvhéten árulták is a Körzővel rajzolt vizet.)

Nincsenek megjegyzések: