A Beaubourg konyvtarabol irok egy gyors osszefoglalot a francia hetrol. Valojaban a Kandinszkij tarlat miatt jottem, de kint ujra zuhog, hat ittragadtam. Parizs meg mindig olyan mint Parizs, meg van a Shakespeare and Co. a Szajna parton, felso emeleten a SERENDIPITY feliratu polccal, megvannak a Tuilleriak golyoguritoi, a virradat patakjait terelo neger oriasok, a Rue de Seine galeriai, az utca, amelyik egyszer rovidnek, maskor meg hosszunak latszik, a metroallomas, aminek a neve ugy hangzik, mint egy atok, a zarda a Vogezek tere mellett, ahol Niceron az anamorfozisait rajzolgatta, a Deux Magot forro csokija es Bebel is, a kartyamagus a Saint-Germain-des-Près sarkan. Klara hivta fel a figyelmem a Grand Palais szerinte
"nekem valo" kiallitasara, sot el is jott velem. Une image peut en cacher une autre (Egy kepben el lehet dugva egy masik). Sok ismeros munka mellett nehany izgalmas ujdonsag. Sosem lattam példaul a nurnbergbol valo szep anamorfikus kettosportret, Wilhelm Werner Zimmern és d'Amalia von Leuchtenberg kepet. Persze hianyok is vannak boven: eppen Niceron, Hamngren, Fukuda... Szemben, a Petit-ben egy William Blake tarlat volt, sokkal jobb, mint az, amit a Metropolitainban lattam nehany eve. Ket nap Parizs utan jott a valodi ok, amiert itt vagyok, a plakatfesztival Chaumontban. A jubileumi esemenyre meghivott 20 tervezo egyikekent beszelnem is kellett a megrajzolt plakatrol, es persze vetitgetnem melle.
(A legizgalmasabb persze a polisy kirandulas volt, a "talalkozas" a kovetemmel, de errol majd egy uj bejegyzest kezdek.)
A Chaumont-i Plakátfesztiválra készített munkámon egy kerti labirintusban háttal ülő, fej nélküli alakot látni, aki a saját fejét, pontosabban agyvelejét rajzolja éppen egy rajztáblára szögezett papirosra. Az útvesztő ösvényei és az agytekervények közti hasonlóság ad némi érdekességet a képnek.
Amikor a kérést megkaptam, hogy tartsak egy rövid előadást a plakátom kapcsán, kézenfekvőnek tűnt, hogy a felhasznált motívumok előéletét, más kontextusban történő megjelenését próbáljam meg felkutatni, és példákat mutassak arra, hogyan jelentek meg régi munkáimban ugyanezek az elemek.
Hat témakörben kellett kereskednem, megpróbálnom a motívumokban észrevenni a jelképeset, olykor a metaforikusat, és bevallom, hogy a magam számára is meglepő, régen elfelejtett „újdonságokra” bukkantam. 1 Figura háttal, (olykor azonosulva vele - máskor épp az ellenkezőjét érzékeltetve),
2 fej nélküli alak,
3 önmagukat rajzoló figurák vagy kezek,
4 útvesztők általában,
5 kertek, kerti útvesztők,
6 labirintus és fej együttese.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése