SAKKPARTI A SZIGETEN - НА РУССКОМ ЯЗЫКЕ

A nemzetközi sajtó hosszasan találgatta, miért épp most rendelte magához Orbánt Putyin: - Что это, пожалуйста?

ШАХМАТЫ НА ОСТРОВЕ

Megjelent oroszul is - Vjacseszlav Szereda fordításában és a moszkvai Tri Kvadrata Kiadó gondozásában - a Sakkparti a szigeten. Éppen a foci vébé végére jött ki. Kézbe még nem fogtam, mert annyira friss, de néhány képet már felfedeztem róla. (Ünnepi könyvbemutató szeptemberben Szentpéterváron, alias Leningrádban - az Utisz Blog olvasóinak duplapezsgő).

ENTRE QUATRE CLOUS … NÉGY SZÖG NÉGYSZÖGÉBEN...

A kalász a termékenységre utaló jelkép, az életnek, Isten jelenlétének a kifejezője, Káin áldozati ajándéka, János evangéliumában Jézus áldozatára utal: „Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.” Mária jelképeként a kalász a középkori Mária-kultusz idején terjedt el.

A szög, illetve a szögek az Arma Christi részei. A passióban szerepet kapott tárgyak (a kereszt, az oszlop, amelyhez Krisztust kötötték, a töviskorona, a kötél és a korbács, Veronika kendője, a létra, a kalapács, a Longinus lándzsája, a nádszálra tűzött szivacs, az ecetes vödör, stb.) tartoznak ide. A keresztény hit ezeket az eszközöket a kegyelem isteni terve részeként, a megváltás rekvizitumaiként tisztelte.

Nehéz lenne megállni, hogy ne írjak egy szép és szívemhez közel álló keresztről. Budakeszin állították föl a kilencvenes évek elején Keresztes Dóra „pléhkrisztusát”, ahol a felszögezett korpusz mellett az Arma Christi motívumai színes bádog-kivágatokként jelentek meg: létra, kalapács, lándzsa, fogó, töviskorona, korbács, kehely, szivacs és persze a négy szög. A felszentelt mű nem sokáig létezett, egy buta pap szabadkőműves jelképeknek hitte a tárgyakat, és egy éjszaka megsemmisítette az egész alkotást. Fénykép se maradt róla, legföljebb az, ahogy a tárgyak a kertben készülnek.

De vissza a szögekhez! A kereszthalálról mind a négy Evangélium beszámol, egyikben sincs azonban szó a szögek számáról, legföljebb néhány utalás sejteti, hogy négy szöggel feszítették meg Jézust. (A kivégzésben részt vevő négy katona négy részre osztotta a megmaradt ruhadarabokat.) A korai kereszténység Krisztus képein általában négy szöggel, később, a reneszánsztól kezdve inkább hárommal (a keresztbe tett lábfejeket egyetlen szöggel átütve) ábrázolták a megfeszítést.

A címnek választott idézet Paul Claudel Le Chemin de la Croix (Keresztút) című verséből való:

Vous êtes pris, Seigneur, et ne pouvez plus échapper.

Vous êtes cloué sur la croix par les mains et par les pieds.

Je n'ai plus rien à chercher au ciel avec l'hérétique et le fou,

ce Dieu est assez pour moi qui tient entre quatre clous. 

Rab vagy uram, nem menthet senki meg már,

általütve kezednél s lábadnál a keresztfán.

Eretnekkel, őrülttel dolgom többé nincsen,

négy szög négyszögében elég nekem az Isten.

A magyar irodalomban az Arma Christi szögei Pilinszky metafizikus verseiben szikráznak legélesebben. Szög és olaj lehetne címerem – írja, és valóban a szög emblematikus tartalmi, s olykor szerkezeti motívuma Pilinszky költészetének. Alvó szegek – kezdi híres Négysorosát. A költő életműve alapján sejthető, hogy a Golgota homokjában hevernek ezek a szögek, sőt tudható is, mert Nemes Nagy Ágnes megkérdezte Pilinszkytől: “Azok a szegek alusznak a jéghideg éji homokban, amelyekkel majd Krisztust fölfeszítik”. A vers a kivégzés előtti éjszaka látomása, a krisztusi sors személyes átélése. A címbeli szám nem véletlen. A vers négy sora a négy szög beverésének előképe a négy golgotai pörölycsapás iszonyata.

Alvó szegek a jéghideg homokban,

Plakátmagányban ázó éjjelek.

Égve hagytad a folyosón a villanyt.

Ma ontják véremet.

A kalász és a szög bibliai jelképekre utaló együttese egy különös fordított emblémaként is értelmezhető, hiszen szovjet példát követve a kommunista diktatúrák a sarló-kalapács motívumot, vagyis éppen a kalász-szög pár ellentétét tették meg címereik fő motívumául. 1989-ben, a magyarországi rendszerváltás idején több grafikát is rajzoltam a kalász-szög motívummal, sőt amikor Haris László barátom megkért, rajzoljak plakátot a Fiatal Művészek Klubjában rendezendő tárlatához, És mégis mozog a nép, ez volt a kiállítás címe, arra is a sarló-kalapácsos árnyékot vető kalász-szög ábrázolat került.

MÉG EGY FOCIS TÁRLAT

A foci vébé apropóján Puskás Öcsi és az Aranycsapat címmel rendeztek kiállítást a BÁV Bécsi utcai apszistermében. A tárlat kurátora, Kertész Csaba 2010-ben kért fel kortárs művészeket, hogy készítsenek Puskással és az őt körülvevő mítosszal kapcsolatos munkákat. Ezeket akkor Hommage á Puskás Öcsi címmel mutatták be a Home Galériában (ha jól emlékszem, az Utisz Blog is írt a tárlatról). A mostani (eladásos) kiállítás alapját az akkori képezi, a kiállítók: Konkoly Gyula, fe Lugossy László, Rácmolnár Sándor, Bada Dada, ef Zámbó István, drMáriás, Kis Ilona, Kulinyi István, Regős István és Orosz István. A július 6-án nyílt kiállítás 28-ig lesz nyitva. (1052 Budapest, Bécsi utca 3.)

3 NAP ...

... van csak hátra, vasárnap zár a tihanyi tárlat, de azért - a látszat ellenére - mi nem búcsúzunk. Az elefántos oldalon Polgár Botond, a rinocérosz oldalán Orosz István.

K.S.

Mert vannak erdők, hatalmas, rengeteg,

Erdélynyi erdők, és bennük lépeget,
mindegyik erdőnek a kellős közepén
nótát fütyörészve egy szál szegénylegény.

Ott megy, és a szíve egy nagy mesebeli
erdővel van töltve telistelen teli,
egy elmondhatatlan széles rengeteggel,
egyforma sötét van abba’ este, reggel,

s a szívében hordott fekete vadonban,
(lehet, hogy mindegyik szívben vad vadon van)
ott jár a fák hegyén az eltűnt legényke,
egyazon pataknak lép mindig vizébe.

Nézd, a tükörképben remegő rengeteg,
sűrű erdőségben most is ott lépeget,
mindig a végtelen  kellős közepében,
hordozván Erdélyét temérdek szívében.