2016. május 7., szombat

A MEGNYÍRETT BAJUSZ

 úgy szóltam Hozzád, mint borzas bajszú magyar, de azolta sokat elnyírtem bajszomból; mit gondolsz, nem kell-é egészen lenyírnem?
A szín! A szén! Szemüldeké,
Balassitól Babits felé,
Busás, bús időmozgató,
Hull hó, most imádkozni jó,
Elefánton meg asszonyon,
Kővé vál istenhomlokon
Megül, ha hó, ront és emel,
Kővár, kővánkos, kőkebel,
S órjás szemöldöke bár,
páternoszterként föl-le jár,
emel mennyboltnyi évszakot,
falán kívül kopogtatok,
szemem belülről perzseli
tél-ősz-tavasz-nyár: Berzsenyi.
*
(Ma éppen 240 éves Dániel úr. Naná, hogy a bika jegyében született.)


 

Nincsenek megjegyzések: