A Sakkparti kapcsán találtam rá Norman Douglas-re. Regényem szereplői, a Caprin élő
orosz emigránsok jól ismerték az akkoriban (1910 körül vagyunk) a szigeten élő
írót, így aztán illett nekem is minél többet megtudni róla. Korábban a
szentpétervári brit nagykövetség harmadtitkára volt, ahonnan botrányos körülmények
közt kellett menekülnie. Állítólag három arisztokrata leánykát vitt egyszerre
ágyba, akik közül az egyik szegről-végről a cári családhoz tartozott, ráadásul
pont ő, a cári dáma volt az, aki teherbe esett, szóval ha Norman Douglas ép bőrrel akarta
megúszni a dolgot, akkor tanácsos volt sürgősen kereket oldania. Caprira
költözött, vagy ahogy Déli szél című könyvében átkeresztelte, Nepenthére, és
többnyire obszcén limerickekkel szórakoztatta a környezetét. Disznóbb
szövegeket angol nyelven még nem írtak, állította róluk, engem azonban e kétes
dicsőségnél is jobban érdekelt, hogy vajon Leninnel összefuthatott-e Caprin.
Nem találtam rá adatot, így azt hiszem, hogy híres limerickje (There was a bald man from Simbirsk ...)
minden bizonnyal későbbi, föltehetően csak a pétervári hatalomátvétel után
született. Saját fordításomban így hangzik a vers.
Jött egy úr, azt mondták, szimbirszki.
Félóránál többet nem bírsz ki
vele, mert bekattan,
tör és zúz legottan,Félóránál többet nem bírsz ki
vele, mert bekattan,
csapkod, ha nincs nő és nincs viszki.
A következő limerick nem függ össze a dologgal, csak azért
teszem ide, hogy ne felejtkezzem el róla. A limerick - le merik rím nem is olyan rossz, hm?
Divat az önlájk a fészbukon.
Nem elég a barát, a rokon?
Ha lenne limerick,
amiben le merik
írni ezt, nem venném ám zokon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése