Nagybeteg apámmal, kéziratait rendezgetve bukkantunk rá a
Dénes Zsófiáról szóló könyvét tartalmazó mappára. A kézirat mellett talált
levelek szerint Szalatnyay József festőművész 1985-ben bízta meg apámat, hogy
feleségéről, az akkor éppen száz éves „Zsuka” életéről könyvet írjon. A
leginkább Ady Endre menyasszonyaként és Ady-emlékek közreadójaként ismert, de
íróként és újságíróként is jelentős személyiség fő műve, „nagyregénye”
kétségtelenül az élete volt. A személyes ismeretségen kívül alighanem azért
esett apámra, Orosz Lászlóra a választás, mert Vitályos Lászlóval közösen
szerkesztett Ady-bibliográfiája óta (MTA, 1972) Ady-szakértőnek számított,
illetve kutatásai során többször is kapcsolatba került Dénes Zsófiával. A
szellemi frissességét utolsó napjaiig megőrző hölgy természetesen segítette a
róla szóló könyv munkálatait, 1986 áprilisában el is olvasta a szöveget,
megjegyzéseket fűzött hozzá, kiegészítéseket, pontosításokat javasolt, amelyek
alapján apám át is dolgozta azt. A honoráriumról szóló nyugta megmaradt,
Szalatnyay „Szepi” 1985 és 87 között 35 ezer forintot fizetett apámnak, azzal
egészítve ki a tiszteletdíjat, hogy portrét rajzolt a szüleimről, majd a
felesége halálát követő napokban fölkereste őket egy szép, szívet formázó
cserép tintatartóval, amelyet elmondása szerint „Zsuka” testált apámra, s
amelyet eredetileg még Ady ajándékozott neki. Hamarosan a harminc évvel
fiatalabb férj is megbetegedett, majd meghalt (1994), örökösök, akik a könyv
kiadását forszírozhatták vagy finanszírozhatták volna, nem maradtak, de a
rendszerváltás sem igazán kedvezett a könyv kiadásának, hiszen az írónőben (aki
Gyalog a baloldalon címmel publikálta emlékeit), a kultúrpolitika az előző
kommunista rendszer képviselőjét láttaA 130 oldalas, írógéppel írt kéziratot egy 106 tételből álló
képlista követi, a hozzáfűzött megjegyzés szerint ezeknek a képeknek a zöme a
kecskeméti múzeum Dénes Zsófia-gyűjteményében van (azért került oda, mert a
könyv írása idején apám a múzeum irodalomtörténész munkatársa volt). Hogy egy
vállalkozó kedvű könyvkiadó érdeklődését fölkeltsem, megszerkesztettem a
könyvborítót, amelyre természetesen az Ady-féle kalamáris fényképét tettem, és
idemásolok néhány nevet is, olyan személyekét, akikkel Dénes Zsófia
kapcsolatban állt, és akikről természetesen szó esik a könyvben is: Freud és
Rilke, Cocteau és D’Annunzio, Károlyi Mihály és Szabó Ervin, Balázs Béla és
Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes és Molnár Ferenc, Farkas István és Galimberti
Sándor, Jászai Mari és Fedák Sári meg természetesen Léda, Csinszka és Ady. (Ez
az írás egyébként azon a honlapon is megjelent, amelyet apám írásaiból, illetve
a vele kapcsolatos dokumentumokból mostanában kezdtünk összerakni húgommal,
Andreával, csakhogy azt a website-ot még alig ismeri valaki, ezen a címen lehet
megtalálni: http://oroszlaszlo.blogspot.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése