Jól elmegy az idő ezzel a blogolással, úgy értem, a blogírással, hogy olvasni is kéne; ugyan ki ér rá arra mostanság? … nem lehet ezt bírni, hisz nem is tudok olvasni, csak írni. Pedig az elmúlt hét minden napján TT blogját – elegánsabban netnaplóját – olvashattam volna a Litera honlapon. Persze most, így utólag (és a záró bejegyzés utolsó fejezete révén némi érintettséggel) egyszuszra is szépséges és tanulságos volt elolvasni, és gondolatban kezet rázni a szerzővel, akit A lerajzolt idő című könyvem impresszuma így mutatott be: „irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, aki azt állítja magáról, hogy a következő görög-latin szavak háromszögében van igazán otthon: katedra, teátrum, stadion.” (Hogy mely csapat stadionja, azt most épp nem aktuális firtatni, szurkolni viszont annál inkább kell neki:-) Kösz, Tamás!
*
Most ismerkedem egy másik weboldallal, illetve néhány napja jósorsom összehozott a létrehozóival is. A cím: Műtermek. com. Úgy óvakodhatunk be ismerős, vagy ismeretlen műtermekbe, s oly tapintatosan bámészkodhatunk, hogy a műhely gazdáját – gazdasszonyát – egy percre sem tartjuk fel.
*
*
Persze vannak régi, ismerős blogok is, ahová visszajárva vagy visszatévedve, mégis meglepetések érhetik az embert. Ilyen most a Rézkarcfittnes, ahol éppen erre számítva a legkevésbé, saját magamra bukkanok; meg ilyen a Papirusportál, ahol Eszéki Erzsi ír a követemről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése