Ezt a galériát könnyű lesz
kitalálni. Legalábbis nekem könnyű lenne, annyit jártam itt. A belépés
ingyenes, viszont nem szabad fényképezni. Ezt eleinte komolyan vettem és inkább
rajzolgattam, vagy a kabátom alól fotózgattam, aminek az lett az eredménye,
hogy bemozdultak a képek. A fenti fotót nem is én csináltam, hanem Haris Laci
barátom, akivel egyszer a repülőtérről szaladtunk be, kihasználva egy hosszúra
nyúlt átszállási időt. A legutolsó fényképen, a kereszt alatt Laci látszik. Aki
tudja, hogy miért épp ma, április 11-én mutatom ezt a galériát, s benne azt a
festményt, ami elé odafeküdtem, az jutalompontot érdemel.
4 megjegyzés:
Holbein: Követek, 1533.április 11-re "datálta" a festő a képet. 1533-ban április 11-re esett nagypéntek, vagyis Jézus halála napja. Jézus 33 évesen halt meg, így az 1533-as év különleges jelentőségű volt egy "világvégéhez"....(tőled tanultam. Éppen most olvasom újra a könyvet....ez is különleges jelentőségű, hogy MOST, bár az évszám nem 33...)
A KÖVET ÉS A FÁRAÓ (2011.Typotex) szerzője, Orosz István Londonban,a National Galleryben, ifjabb Hans Holbein KÖVETEK c.festménye előtt, a padlóra hasalva keresi az üdvözítő, 27 fokos dőlésszöget a festményen látható anamorfikus ábra titkának bizonyításához.
A képen Jean Dinteville és Georges de Selve életnagyságú képmása ( 1533 ) látható, a kép alsó részén, a két férfi között található - szemből nézve- egy bagetthez hasonlító torz forma, amely megfelelő szögből nézve (például lépcsőn, alulról felfelé haladva) visszaváltozik a festő szándéka szerinti emberi koponyává, adott esetben a halál szimbólumává. Amennyiben a beavatott néző megtalálja a megfelelő szemszöget, s felfedezi a képen a koponyát, nos valószínü, hogy ezzel a felfedezéssel az anamorfikus ábra a kép központi elemévé válik, annak ellenére, hogy a két szép fiatal férfi igazán kellemes élmény a szemnek, és talán a szívnek is.
Miért pont április 11-én kerül sor a IX. KVÍZ-ben közölt feladványra? (Nem tudom, hány karaktert bír el e rublika, ezért egy következő, másik megjegyzésbe írom a megfejtés további részét. - Mindjárt ...)
Ruzics Ibolya
( ... az előző, terjedelmes bejegyzésem folytatása ez itt ) Miért pont április 11-én, kerül sor erre a feladványra? Idézem a KÖVET ÉS A FÁRAÓ c. könyv 24.oldaláról a szerző, Orosz István gondolatait:
" A halál nem mérlegel, illetve mérlegén egyenlővé válik gazdag és szegény - hirdetik tovább a középkori vanitas filozófiák, s a 15-16. század fordulóján az évszámokhoz gyakorta kötöttek profetikus vonatkozásokat. A legkerekebb dátum, az 1500-as év különösebb megrázkódtatás nélkül lezajlott, ott volt viszont még 1533 amely, minthogy Jézus 33 évesen halt meg, éppen másfél száz évvel követte a kereszthalált.
Jézus halála napjánál, nagypénteknél, amely 1533-ban április 11-re esett, keresve sem lehetett volna jobb dátumot találni egy "világvégéhez", a vele járó utolsó ítélethez, vagyis a nagy mérlegeléshez. A festmény kalendáriumán ez a dátum, április 11-e látszik. A kompozíció ünnepélyessége, az emelkedettség, amely a szereplőkből árad, utalhat arra, hogy a mennyei ítélőszék elé készülnek állni." Mégpedig a Megváltó órájában, délután négy óra körül, N. Kratzer csillagász számításai szerint, a bibliai 9. óra idején.Fontos jelzés még, talán kulcsmotívuma a képnek a függöny mögött, alig feltűnő, marginális ábrázolásban látható kicsi Krisztus-kereszt, valamint egy kiemeltebb helyen látható, a centrális perspektíva metszéspontjára eső Krisztus-logó, a latin keresztet formázó Hattyú (Cygnus) csillagkép, másképpen az Észak -keresztje. (A feladványban található, nevezetes fényképet, az első fotót 2014.augusztus 26-án készítette Haris László, félórával a zárás előtt, a londoni National Gallery falai között.)
Ruzics Ibolya
London National Gallery.
Megjegyzés küldése