Napra
pontosan tudom, mikor jártam először ebben a múzeumban, pedig nem tegnap volt. Egy, a városban élő
költő társaságában bolyongtam itt, aki egy kötetét is a kezembe nyomta, a
dedikációból olvasom: 1990. III. 2. A verseskönyv címe Zarándoklat. A költő egy
közeli egyetemen művészettörténetet tanított és valami köze a múzeumhoz is
volt, ami abban nyilvánult meg, hogy nem kellett jegyet vennünk, sőt a büfében
is kedvezményt kaptunk (legalábbis ezzel szerelte le ajánlatomat, hogy egyszer
végre én is fizetnék.) A költő-barát időközben a mennyei múzeumok zarándoka
lett, nem élt már tíz éve sem, amikor a szóban forgó intézmény úgy határozott, hogy
gazdag gyűjteményébe tőlem is beszerez egy munkát.
1 megjegyzés:
NY MoMa.
Megjegyzés küldése