ARANY VARIÁCIÓK

Kis keresztem

Hogy szereztem?
Feleljétek ezt, ha kérdik:
Elkopott a lába térdig.


Kis keresztet
Hogy szerezzek?
Talpaltam eleget pedig.
Mit adok most vissza nekik? 


(Kis keresztet
Hogy szerezzek?
Visszaadni most a divat,
De kinek nincs, vissza mit ad?)

*  
Járnak hozzám méltóságok,
Kötik rám a méltóságot:
"Megbocsásson méltóságtok,
Nem érzek rá méltóságot." 

Hívnak a méltóság-kötözők mobilon s emileznek,

Megigérik, hogy az ő méltóbb köreikbe bevesznek:
Méltatlan amúgy is, odaát egy „éppen ilyennek”,
De ha nem méltánylom, bocsi, ők már semmit se tehetnek. 

*

A hazáról egy merész szót
Én is ejték hajdanába'
Mikor annyit is nehéz volt:
Most közömbös lettem s gyáva.

Most!... mikor szabad sajtó van,
   És üvölt a pajkos gyermek,
S vénasszony az utc'ajtóban
Nagy-bátran fülébe ordít
   A királynak, miniszternek.

A hazáról pár merész szót
hajdanában ő is ejtett,
amelyet, ha nem volt rá mód
szólni nyíltan, versbe rejtett.

Utánoztam, ó be hányszor,
ma már csak egy utat járnék,
– elég volt a kamuflázsból –
az se baj, ha korszerűtlen:
a harmadik velszi bárdét.

*

Vágd le fejét nyakkal, szárnyát és combjait; úgy jő
Sarkantyúja elől, és a két vállperec oldalt;
Most oldalra teszed s mellét elvágod a háttól,
Mellhúsát (ha nagyobb) szépen lemetéled a csontról,
Megtöröd a derekát s elejét nem bántod azontul,
Ámde farát, hosszába, megint háromra metéled;
Mindezt jó késsel, hogy húst, bőrt össze ne nyizbálj!

Nyúlj le a torkán, csusszantsd le karod könyökig vagy
vállig egészen, kásás, langy nyirok és lepedékek
közt tapogasd jól ki, ahol kezdődik a gyomra,
mélyebbre, ha bírsz még (átnyomakodva a trutymón)
nyúlni barátom, tedd azt, fogj rá, ragadd meg a bélt,
húzd kifelé, de ne rángasd, meglátod olyan lesz
így is, mint hogyha magától fordult volna ki csak.

*

Ma hatvankét esztendeje annak,
Mikor engem megtettek Johannak,
Esztendeim hát bövibe' vannak
Nem sok időt igérek magamnak.

Hatvankét éve, hogy lett belőlem Pista,
tele van már velem mindenféle lista,
csurig vagyok én is már saját magammal:
ennyit élni együtt egy ilyen alakkal!

*

Életem hatvanhatodik évébe'
Köt engem a jó Isten kévébe,
Betakarít régi rakott csűrébe,
Vet helyemre más gabonát cserébe.


Közel a hatvanhat, köttessék a kéve,
Bé lesz takarítva, révre lészen téve,
Akad-é valaki, vélem, ki cserélne,
Helyettem, hogy lépne Isten elejébe?