A tatároknak ... Európa földjére érve, első dolguk a hozzájuk
átpártolt kún sereg lemészárlása volt. ... Kötöny kún fejedelem megmaradt
hadával nyugat felé menekült a Dnyeper és Alduna középre, majd onnét – a
betelepülési engedélyt kérve – Magyarország földjére. ... Európa nem vette
komolyan a tatárveszedelmet, .... Legkevésbbé hittek a veszedelem komolyságában maguk a
magyarok. ... A kúnt és oroszt, kiktől a tatárok félelmes erejéről hallottak, a
magyarok nem sokra becsülték. ... A király ellenségei pedig szép csendben
elhíresztelték, hogy minden baj okozói a Magyarországba befogadott kúnok. … Kötöny
kún király 1239 végén megkapta Bélától az engedélyt, hogy mintegy
negyvenezer családdal letelepedjék. … Kötönyben és kúnjaiban a
tatárok ellen egész lélekkel harcoló, harcmodorukat ismerő s velük a döntő
vereség előtt két ízben is sikerrel küzdött vezért és katonákat nyert. Ilyenekre
pedig nagy szüksége volt, ... Tudta, hogy a magyar nép elszokott a
hadakozástól, a keleti népekre jellemző hivatásszerű, rendszeres harctól …
nemcsak elfeledte, hanem le is nézte az ősök könnyű lovasságának a tatárokéval
azonos régi harcmodorát…. Béla azzal a tisztelettel és kitüntetéssel fogadta az
országba költöző Kötöny királyt, aminő egy hatalmas középkori uralkodó első
hűbéresét megillette. „Ilyesmit az ország népe emberemlékezet óta nem
látott” és helyeselni sem tudta, mert a kúnt az ellenzéki urak izgatására
lenézte, ellenség elől menekülő jöttment népségnek tartotta. A sok barommal jött
nagy tömeg ember betelepítése nem járhatott súrlódások nélkül, a király ... a
nemes kúnokat és szolgáikat ... az országban szerteszét osztva, lakatlan
földekre telepítette le. ... A kúnokban jóformán
mindenki ellenséget látott s a tatárok közeledtének hírére tatárcimborasággal,
árulás tervével gyanúsították Kötönyt és népét. Előre jöttek, így beszélték,
hogy „a magyarok nyelvét, az ország állapotát kitanulják s a tatárok
betörésének hírére, a királyt megtámadják.”... IV. Béla ... a királyi tanácsot
és a kún vezéreket február elején Budára (Óbudára) hívta össze, hogy velük a
háborús készületekről tanácskozzék s a tatárok közeledtének hírére egyre jobban
elmérgesedő kún-magyar viszályt lecsillapítsa. ... A hangulat elmérgesedésének
komoly oka volt, foglyul ejtett tatár
lovasok közt kúnokra találtak s a nép bebizonyítva látta a kúnok árulását. ... Leghangosabbak
a németek voltak s biztatásukra a tömeg halálra követelte Kötönyt. „Haljon meg
– mondták – ő az, aki Magyarország pusztulását szerezte” ... Béla a lázongás
hírére maga elé idézte Kötönyt, hogy az ügyet megvizsgálva és ítéletet hozva,
megmentse, de az öreg király nem mert hívei köréből távozni, fegyveres
kíséretet kért. A válaszon feldühödött magyarok és németek erre betörtek a
szállásául szolgáló palotába s véres harc után híveivel együtt elfogták,
fejüket vették. …. A
hitszegésen felháborodott kúnok pedig királyuk halála hírére az országszerte
ellenük támadó parasztsággal hadakozva, a Tisza két partján dél felé vonultak.
A Tisza-Duna közét pogányul végigpusztították s ... a délvidékre
érve, a Szerémségbe keltek át s ... útközben
szerzett nagy zsákmányukkal bolgár földre takarodtak.
Tudta? A fenti szöveget Hóman Bálint Tatárveszedelem című tanulmányából ollóztam össze..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése