2016. augusztus 1., hétfő

JÁRÓGIPSZBEN A NYÁR ...



Járógipszben a nyár,

gyönyörűm, de pocsék élmény,

mankón billeg a költőd,

s elbóbiskol a tévén,

körbepakolva az ágya

könyvekkel, magazinnal,

sakkozik éjszaka on-line

váltogatott alakokkal,

másnap jet-lege van,

álmos, viszket a talpa,

lénia kell, hogy a gipsze

alá csúsztatva vakarja,

föl kell polcozni, különben

megdagad és lüktet a láb,

nincs foci már az idén több,

de a vers sikerül legalább.
*
Köszönet minden blogolvasónak az előző poszt (magyarosan: postázat) kapcsán küldött vigasztaló mondacsokért, de lássátok meg a dologban a jót is: a "lüktet a láb - sikerül legalább" rímpár megszületése igazán megér egy ilyen potomságot. (A mondacs szót Aranytól oroztam, a potomság pedig Petőfi utolsó szava.) Az Utisz Blog statisztikája szerint egy hét alatt 644-en kattantak rá a Járógipszben a nyár című jegyzetre (remélem, hogy a látogatók zöme a költeményt is elolvasta) és ezzel az Utisz örökranglistáján az ötödik helyre ugrott a poszt. Ráadásul egyetlen korábbi Facebook megosztásra sem érkezett annyi megjegyzés, mint erre. A versben szereplő kissé régies hangzású lénia (esetünkben vonalzót jelent) szóval kapcsolatban kaptam a legtöbb észrevételt, nem az archaizálást tették szóvá, hanem a talpam gipsz alatti vakarásához ajánlottak praktikusabb eszközöket. Kedveseim, köszönet minden vakarózással kapcsolatos ötletért, tanácsért és nagyvonalú ajándékért (kötőtű, üvegmosó, lúdtoll, macséta, tollseprű, táskarádió-antenna, fejesvonalzó, cipőkanál, collstok, drót, ecset ((megfordítva)), tomahawk, csavarhúzó, fűzfavessző, logarléc, dugóhúzó, teleszkópos grillező villa, digitális maghőmérő (mindig tanul az ember, eddig fogalmam se volt, mi az), nyíl, pumpatömlő, stb.) remekül működnek, noha a lénia is tökéletesen bevált (a versbe egyébként nem csak azért írtam léniát, mert elég jól lehet vakarózni vele, hanem főleg azért, mert épp egy daktilusra volt szükségem). 
Post scriptum: Azt olvasom a weben, hogy Gy. F. volt miniszterelnöknek is pont most gipszelték be a lábát; egy miniszterelnökről persze nehezebb feltételezni, hogy viszket a lába (netán büdös is?), de hátha mégis. Ajánlom, hogy miután az én viszketésem kedvező fordulatot vett, sőt szinte megoldódni látszik, nagyvonalú ajándékaitokat ezután neki postázzátok vagy posztoljátok.


1 megjegyzés:

fefe írta...

jó a vers és szép a kép..., de (a gipsz) mért pont kék?