2015. július 19., vasárnap

AMI KIMARADT...


... a könyvből, tudniillik a Sakkparti a szigetenből. Saljapin, a bariton. Gorkij barátja volt és az egyik leggyakoribb vendég Caprin. De hát nem lehet mindenkit beírni. Apám Dénes Zsófiáról írt könyvét olvasgatom és leveszem a polcról az „öreg hölgy” memoárjait is. Van köztük egy nagyon hatásos párizsi jelenet. Saljapin az Opera Comique-ban Massenet Don Quijote-jét énekli, ráadásul lóhátról. Azaz csak énekelné, mert ahogy kinyitja a száját, az orosz emigránsokból álló közönség fülrepesztő füttykoncertbe kezd. A ló persze megbokrosodik, nagy botrány lesz. Ki kell hívni a rendőrséget. Mi ez? - kérdezi Dénes Zsófia. Kiderül, hogy egyszer Szentpéterváron, amikor az Ivan Szuszanyin előadása közben érkezett meg a cár és belépett a páholyába és az ottani szokás szerint minden színpadon lévő szereplő rögvest hasra vágta magát, akkor Saljapin is térdre ereszkedett. Nem is térdre, csak féltérdre, de az emigránsoknak ez is elég volt. Követik Európában mindenütt és szétfütyülik az előadásait. Na, majd ha lesz egy második kiadás! Addig is ideteszek egy vicces fényképet Saljapinról és Gorkijról.  

Nincsenek megjegyzések: