Bizonyára mindenki ismeri a greenwichi meridiánt, vagyis azt a
délkört, amelyet nullával jelölnek és viszonyítási pontként szolgál a
térképeken. Ez azonban korántsem volt mindig így. Az 1884-es washingtoni Meridián
Konferencia óta beszélhetünk csak a greenwichi meridiánról. Korábban majdnem annyi kezdő délkör volt,
ahány kartográfus, és ezek általában saját műhelyük, vagy királyuk lakhelye
szerint határozták meg a 0˚ hosszúság pozícióját. Mátyás király idején, 1455-ben alapította meg Vitéz János
váradi püspök az ország első csillagvizsgáló intézetét Nagyváradon, amelynek
vezetője a Regimontanus néven publikáló Johannes Müller lett. Magától
értetődik, hogy a helyi csillagvizsgálóban egy saját, történetesen a nagyváradi
váron keresztülhaladó kezdő délkört jelöltek ki, csillagászati megfigyeléseiket
ehhez viszonyították s térképeiket is ez alapján szerkesztették. Tudományukat a
Tabula Varadiensis című munkában gyűjtötték össze, amelynek adatait a
leghíresebb csillagászok, köztük Brache és Kepler is elfogadták és használták. A
csillagászati megfigyelések persze a navigációban is fontosak
voltak, talán ott a legfontosabbak, hiszen a nyílt tengeren hajózó kapitányoknak az égitestek állásán kívül
semmilyen más viszonyítási pont nem állt a rendelkezésükre. A korszak
legképzettebb hajósai igyekeztek a legpontosabb atlaszokat begyűjteni. A
legelső Amerika felé tartó hajón, a Santa Maria navigációs asztalkáján történetesen épp a Tabula Varadiensis volt kiterítve,
vagyis Kolumbusz Kristóf számára Várad volt az origó, és nyilván hajósai is Váradot
tekintették a világ közepének, még ha talán nem is mindegyik tudta pontosan,
melyik országban van ez a híres nevezetes helység. Na, ennyit elöljáróban. A
lényeg rövidebb lesz: itt, a világ közepén, Nagyváradon, a római katolikus
püspöki palotában, a Körösvidéki Múzeum kiállítótermeiben a Varadinum Alapítvány
és a Várad folyóirat szervezésében május 3-án, vasárnap (anyák napja!) délután
4-kor Keresztes Dórával (kétszeres anya!) közös kiállításunk nyílik. A címe
Összenéző, kurátora Ujvárossy László, a megnyitó beszédet Kányádi Iréne művészettörténész
és Aurel Chiriac múzeumigazgató mondja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése