Még mindig Guadalajara, a gyökérhullámos járdák, a hirtelen érkező esők
és a különböző színű szemű macskák városa. Az ITESO campusának épületei egy
hatalmas botanikus kertben állnak, vagyis ha éppen Latin-Amerika flóráját
szeretném tanulmányozni, ahhoz is a legmegfelelőbb környezet lenne. A
madárvilágéról nem is beszélve; szűnni nem akaró csivitelés közepette zajlanak
az órák. Egyébként csak 9-től 2-ig van tanítás, s ha nincs estére valami
hivatalos rendezvény, amilyen például a Serghioval tartott közös előadóestünk volt,
vagy amilyenek a nyári kurzusok eredményeit bemutató kiállítások megnyitói, akkor
fölváltva találnak ki számunkra programokat a kollégák. Selene Tlaquepaque
városrészbe visz el bennünket, Emma Zapopanba, a hétvégén pedig egész napos
kirándulást szervez Andrea, Felipe és Emma a Chapala tóhoz és a tóparti Ajíjc
városkába. Meglepő koincidenciák:
Serghioról kiderül, hogy két éve Mexikóvárosban Dórával együtt zsűrizte a
plakátbiennálé anyagát, és a pueblai egyetemen is egymás után tartottak előadásokat; bemutatnak továbbá egy amerikai profnak (Brandon),
akiről néhány perc múlva kiderül, hogy az otthoni egyetemem mosonmagyaróvári
karán is vendégtanároskodik. Ezekhez képest igazán semmiség, hogy úton-útfélen
olyan egykori diákokba ütközöm, akik valaha a workshopomba jártak, vagy akiknek
a diplomázáskor a „keresztapjuk” voltam. Mexikóban egyébként ma tartják a parlamenti választásokat, épp egyidőben az európai focidöntővel. Mindkét eseményt nagy érdeklődés kíséri, némi feszültséget csupán az okoz, hogy az előbbi miatt két napja alkoholtilalom van, az utóbbihoz meg ugyebár nélkülözhetetlen lenne egy-két üveg Coronita.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése