–
Ki volt a leghíresebb magyar ügyvéd? Bizonyára kevesen vágnák rá egyből:
Kossuth Lajos, mert politikai szerepei – pénzügyminiszter, kormányzó, a
szabadságharc szellemi vezére – a jurátusi diplomát igencsak fölülírták.
Kossuthról egy mai ügyvéd kollégájával, Szecskay Andrással beszélgetünk,
ráadásul egy különös jogi ügy kapcsán. Emperor of Austria v. Day and Kossuth –
ezen a néven folyt az 1861-ben kezdődő per. A felperest, Ausztria császárát
könnyű kitalálni, természetesen Ferenc József volt, de ki a csuda az a Day, aki
mellett alperesként Kossuth neve megjelenik? És tulajdonképpen mi volt a per
tárgya?
A
Day név William Day és fiaihoz kapcsolódik, londoni nyomdászok voltak,
legkevésbé az ügy főszereplői. Természetesen a két főszereplő Ferenc József
császár és az emigrációjának harmadik állomásán, Londonban élő Kossuth Lajos
voltak. Kossuth a sikertelen 1848-49-es forradalom és szabadságharc
újraélesztését szerette volna elérni. Hihetetlenül sikeres és ismert politikus
volt külföldön, tömegek kísérték útjait és hallgatták Magyarország szabadsága
érdekében elmondott lelkesítő beszédeit. Kossuth tudta, hogy egy
szabadságharchoz pénz kell, mégpedig sok. Ezért bankjegyeket nyomtattatott
Londonban a Day & Sons nyomdával későbbi magyarországi felhasználás céljával.
A bankjegyek "fantázia" bankjegyek voltak, egyetlen
forgalomban lévő bankjegyet sem utánoztak. Éppen ezért Kossuth
bankjegy-nyomtatási akciója pénzhamisításnak nem is volt minősíthető, büntető
eljárást nem lehetett indítani ellene.
Ferenc
József londoni nagykövete, gróf Apponyi Rudolf útján szerzett tudomást az
esetről. Miután diplomáciai úton nem tudott érvényt szerezni a kinyomtatott
bankjegyek megsemmisítésére irányuló szándékának, végül is polgári pert
indított a királyi udvarhoz legközelebb álló, és equity (méltányosság) alapon
bíráskodó Kancelláriai Bírósághoz.
Az
igen sok érdekes jogi kérdést felvető perben végül is marasztalták az
alpereseket és a bankjegyeket meg kellett semmisíteni.
Az
ügyről 2010-ben tanulmányt író Dr. Szabó Marcellt idézve (Magyar Jog 2010/4) a
perben "a császár jogi értelemben nyert, erkölcsi és politikai
értelemben azonban hatalmas presztízsveszteséget szenvedett." Véleménye
szerint az 1861-72 évi pürrhoszi győzelem nagyban hozzájárult az 1867 évi
kiegyezéshez.
Ez
az a per, ahol Kossuth Lajos védekezésében vitássá tette, hogy a felperes
Ferencz József akár de iure, akár de facto Magyarország királya
lenne. A felperes magyarországi uralkodásának jogszerűségét pedig a császárra
nézve megalázó módon John Stuart angol kisnemes alkancellár bíró mérlegelhette.
Ugyanez a bíró Kossuth Lajost - marasztaló ítélete ellenére - rendkívüli
képességekkel rendelkező, kivételes eredményeket elérő, tiszteletreméltó
férfiúnak nevezte. A lordkancellár, mint a másodfokon eljáró tanács elnöke azt
is érzékeltette véleményében, hogy Ferenc József magyarországi uralmát
jogszerűtlennek tartja, jóllehet ezt a kérdést a diplomáciai elismerésre
tekintettel nem vizsgálhatta. Kossuth megalapozottan védekezett azzal
kapcsolatban is, hogy mint nemes ember, a Szent Korona tagjaként jogszerűen
használta a magyar királyi címert.
–
Hogyan szereztél tudomást az ügyről?
Volt
kollégám, nagy tudású, több nyelvet beszélő principálisaim egyike, Dr. Gayer
Gyula ügyvéd - akinek múlhatatlan érdemei vannak az Ügyvéd Múzeum létrehozásában
és kiállítási anyagának gyarapításában, rendszerezésében, és akinek igen
kiterjedt nemzetközi ügyvédi kapcsolatai voltak - mesélte először ezt a
történetet egy angol ügyvédküldöttségnek, a Budapesti Ügyvédi Kamara
dísztermében, a fő falon elhelyezett, Kossuth Lajost ábrázoló festmény előtt. Minthogy
rendszeres kapcsolatban állunk a Freshfields és az Ashurst irodákkal, ha
alkalom adódott, én is elmeséltem ezt a történetet az angol kollégáknak. Az
egyik ilyen találkozás után a Freshfields iroda egyik partnere hazautazása után
két nappal elküldte az 1861-ben keletkezett ítéletet. Bár az ítélet angol
nyelvezete 160 éves és olyan, mintha cirkalmas magyar jogi szövegeket olvasnánk
ugyanabból az időből, mégis óriási élmény volt az elolvasása. Kossuth Lajosra
nézve ugyan kedvezőtlen volt a döntés, de hihetetlen alapossággal, minden
részletre kiterjedő, minden tényállításra és jogi érvelésre választ adó
indokolással ellátott ítélet született.
–
A brit hagyománytiszteletről nem csak az ötszáz éve egyformán nyírt
gyep jut az ember eszébe, hanem a törvénykezés, az, hogy a jogászok – mi
laikusok a filmekből tudjuk - több száz éves perekre hivatkozva szónokolnak.
Vajon a Ferenc József és Kossuth Lajos közti pernek is voltak-e előzményei,
illetve az ottani döntés hatással volt-e későbbi ügyek kimenetelére?
A
felek által a perben előadott érvelésekből jól látható az angol common law
jogalkalmazás precedensekre épülő jellegzetessége és az is, hogy a bíróság nem
az írott jog, hanem ún. equity (méltányosság) alapján döntött.
Például
a perköltség kérdésében való döntésnél a Hullett v. The King of Spain
ügyre hivatkoztak, amelyben a Lordok Háza arra az álláspontra helyezkedett, hogy
egy király méltóságán aluli volna, ha költséget ítélnének részére. Így aztán
Ferenc József részére sem ítéltek perköltséget, jóllehet a per igen költséges
volt.
Az
ügy rendkívül nagy port vert fel és a vélemények igencsak megoszlottak a döntés
helyességét illetően. Volt olyan mértékadó angol jogi kommentár, amely minden
kérdésben Kossuthnak adott igazat. Figyelemre érdemes, hogy bár a fellebbezési
eljárás során az I. fokú döntést helybenhagyta a bíróság, az ügyben eljárt
összesen négy bírónak eltérő álláspontja volt az érdemi jogi kérdésekben. Az
ítéletet azóta is nagyon sokan és sok ügyben hivatkozták, leginkább azzal
kapcsolatban, hogy egy külföldi állam vagy uralkodó közjogi igénye érvényesíthető-e
egy másik külföldi állam bírósága előtt.
–
Ferenc József nyilván nem vett részt személyesen a tárgyalásokon, de vajon a
jogban képzett Kossuth ott volt-e?
Ferenc
József természetesen nem vett részt a tárgyalásokon, képviseletében gróf
Apponyi Rudolf és megbízott angol ügyvédei jártak el.
Azt
azonban bizonyosnak vélem, hogy Kossuth Lajos részt vett a tárgyaláson, hiszen
személyesen vezette 12 angol ügyvéd munkáját. A részvételt támasztja alá
Kossuth Lajos habitusa, személyes érdekeltsége és ügyvédi vérmérséklete is, ami
nem engedte volna meg számára a távolmaradást. Mivel akkor Londonban élt,
ismertsége és népszerűsége is a jelenlétet diktálta számára. Kossuth pontosan
jól érezte a per "marketing" értékét és azt, hogy nagyszerű
alkalmat ad nézeteinek nagy nyilvánosság előtti hangoztatására. Ne felejtsük,
hogy a tényállást és a közjogi hátteret ő ismerte a legjobban és bármennyire is
kiváló jogi tanácsadója és képviselője volt Ashurst úr és munkatársai személyében,
bármilyen állításra, érvelésre ő azonnal tudott válaszolni.
– Ehhez persze nem csak jól, hanem
szinte kifogástalanul kellett ismerni a nyelvet. Tudod-e, milyen szinten
beszélt angolul Kossuth?
Az általam ismert források arra utalnak, hogy
Kossuth igen jól beszélt angol nyelven. Ha nem így lett volna, hogyan is
tartott volna rendkívül sikeres nyilvános beszédeket Amerikában és Angliában? Ő
maga visszaemlékezéseiben arra utalt, hogy a szabadságharc előtti
börtönbüntetése alatt egy eredeti angol nyelvű Shakespeare kötet alapján tanult
meg angolul. Shakespeare-re való hivatkozásnak Amerikában és Angliában persze
politikai célja is volt. Mindemellett Kossuth nemesi származású személy volt,
édesapja Kossuth Antal is ügyvéd, bizonyára rá is hatással volt az 1800-es évek
első évtizedeinek korjelensége, a reformnemzedék figyelme Anglia, mint
követendő minta felé irányult, angolul tanultak. Gondoljunk itt egy percre gróf
Széchenyi Istvánra is. Frank Tibor tanulmánya
(FRANK TIBOR:
(tripod.com)) Kossuth beszédeivel kapcsolatban Justin MsCarthy parlamenti
képviselőt idézi: "Kétségtelenül egyike volt a legékesebben szóló
embereknek, aki valaha angol népi hallgatósáfg előtt beszélt. Az az angol
nyelv, amit ő beszélt, stíliusát tekintve a legnemesebb volt, s tanítani
lehetett volna belőle az ékesszólást: Kossuth Shakespeare nyelvét
beszélte."
–
Hogyan kell elképzelnünk az 1861-ben zajló pert? A régi rajzokból ismert
rizsporos parókában, földig érő talárban lássuk-e a résztvevőket?
A
fenti kép akár ma is készülhetett volna. Az Egyesült Királyság
hagyománytisztelete közismert. Néhány éve Birminghamban jártam a Midland
Circuit meghívása alapján. Meglátogattunk egy bírósági tárgyalást, és szinte
ugyanezt láttuk (persze egy laptoppal a bíró előtt), viszont a talár (robe) és
a paróka (wig) mit sem változott, fel is próbáltuk. 1861-ben már létezett a
dagerrotipia, de tudomásom szerint a tárgyalásról nem maradt fenn felvétel, és
szinte bizonyos, hogy ha ez egyáltalán megengedett is volt (amit kétlek), a
felvétel készítéséhez valamennyi érdekelt hozzájárulására lett volna szükség.
–
Bármennyire ismert és megbecsült férfiú lehetett Angliában Kossuth, ismertsége
és tekintélye mégsem vetekedhetett a császáréval. Képes volt-e mégis független
maradni a brit bíróság?
Kossuth
valóban rendkívül ismert és népszerű volt külföldön, mint az idegen segítséggel
levert magyar szabadságharc vezetője. Mindemellett az is tény, hogy az ítéleti
döntésben jelentős szerepet játszott az a körülmény, hogy Viktória királynő
diplomáciai kapcsolatot létesített Ferenc Józseffel, ezzel annak császári és
királyi minőségét elismerte. Az angol bíróság ennek tükrében nem hozhatott
olyan döntést, amelyben a felperes magyarországi királyi minőségét kétségbe
vonja. Kossuth védekezésének egyik szála ugyanis az volt, hogy Ferenc József
nem jogszerű uralkodó Magyarországon. Vajda Emil 1892-ben megjelent Kossuth élet- és jellemrajzából idézek ezzel
kapcsolatban: "S midőn Kossuth elvbarátai sürgetésére fölebbezett a
lord kanczellárhoz, ehhez a magas állású úrhoz is talált hátulsó ajtót a bécsi
befolyás. Ő lordsága rámondta az ament az első fokú ítéletre…"
–
A Kossuth-bankók az 1848-49-es szabadságharc idején alig több, mint egy évig
voltak forgalomban, mégis a függetlenség szimbólumává váltak. Az
Angliában nyomtatott bankjegyeknek mi lett a sorsa?
Az
angol bíróság kedvezőtlen döntése értelmében sajnos mintegy 17 (más források
szerint 23) tonnányi kinyomtatott bankjegyet megsemmisítettek, a bankók
nyomtatására szánt, de fel nem használt resurgo (feltámadok) vízjeles
papírokat pedig egyszerű borítékok készítésére használták fel. Szerencsére
néhány bankjegy elkerülte a megsemmisítést. Íme az 1 forintos bankjegy képe:
Kossuth
Lajos, az igazságát kereső ügyvédként és politikusként, nem adta fel. Az első
amerikai és a második angliai kísérletek után még egyszer, Olaszországban,
újból megpróbálkozott a Kossuth-bankók nyomtatásával, de ez alkalommal is
sikertelenül.
–
A brit tradíciókkal kapcsolatos az a tény is, hogy a peres feleket képviselő
két ügyvédi iroda, a Freshfields és az Ashurts ma is léteznek, sőt mindketten
világcéggé nőttek. Úgy tudom, a Szecskay ügyvédi irodának is van dolga
velük?
Igen, és ez az, ami számomra leginkább
érdekessé teszi ezt az egyébként is különleges és sokat hivatkozott pert.
Freshfields ügyvéd úr volt a jogi tanácsadója és képviselője Ferenc József
császárnak, Ashurst ügyvéd úr és irodája pedig Kossuth Lajosnak. E két kiváló
angol ügyvéd irodája tehát legalább 170 éve létezik és mára több ezer ügyvédet
foglalkoztat mindkettő, az egész világra kiterjedő hálózattal, a legmagasabb
szintű nemzetközi elismertséggel (www.freshfields.com, www.ashurst.com). Mindkét
irodával rendszeres kapcsolatban állunk.
Egy francia kollégánk, aki itt Budapesten a 90-es években közel öt éven
át velünk dolgozott, visszatérése után az Ashurst iroda partnere lett. Képzeljük
el, mintha ma Magyarországon sok ügyvédet foglalkoztatva lenne Kossuth Lajos,
Deák Ferenc, Eötvös Károly - akik valamennyien ügyvédek voltak - nevét viselő,
jogfolytonosan működő ügyvédi iroda. Közép-Európa történelme azonban másként
alakult.
(Az interjú az Országút című folyóiratban jelent meg)
