

*
Vadgesztenyéit rugdalva hetykén
Ma délután az Ősz megérkezett,
Levelek hullnak: mondat, szó, betű,
S megannyi ékezet.
Furcsák, bíborak, tréfásak, … mindegy,
Dadogó fények, asszimmetriák,
Árnyékok, ernyők, utcazenészek
És túlnyírt tiszafák.
Itt élek majd és verseket írok,
Titkok lesznek bennük és talányok,
Golyóálló mellényben idézik
Néger rendőrlányok.
A fal tövén migránsok alszanak,
A Grand Palais plakátján Paul Gauguin,
Épp zárnak, egy bús búcsúborra még
Meghív egy idegen.
Egy jegyem marad, hogy hazajussak:
Les Halles - Chatelet – Saint Michael - Odeon,
Metrószélben szálló szabadságszag,
Beszívom. Bent hagyom.
*
*
Vadgesztenyét rugdalva hetykén
Hétfőn az Ősz megérkezett.
André Ady (a táblán így áll),
A Boul’Mich-en veled megyek.
A tegeződést te ajánlod,
Holott én lennék öregebb,
Te bort rendelsz, a séf megismer,
Én kávét – reggel van – s tejet.
Rajta leszünk pár szelfin: körben
Migránsok, diákok, szajhák
Mobiloznak, s szép rendőrlányok
Egymás ajakát pirosítják.
Holnap egyikünk hazamegy,
Mondod, és egy füstkarikát
Hosszan kifújsz: vagy te, vagy én,
S mutatsz – válassz hát – két gyufát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése