az álmos timpanonig,
előtte minden délután
méhfüggöny ringatózik.
Ami volt, vagy csak lehetett
volna most újra itt van,
természetrajz, orosz, latin,
uzsonnaszünet, hittan.
A folyosókon végtelen,
akár egy ballagáson,
vonul átlátszón s hangtalan
harminckét hasonmásom.
Súlytalansági állapot
és tengermélyi árnyak,
szájról olvasó süketek
gólyalábakon járnak:
Hány alvajáró évtized,
elmúló gombfoci idény,
kokárda, vagy szög és kalász!
Szemből süt újra épp a fény,
s pompás pillangószárnyain
megérkezik az isten:
a teremtés már voltaképp
kész van, csak neve nincsen.
*
Érettségi találkozó a Katonában. A szokásos hiányzók ... köztük már (még csak?) hárman igazoltan: Venyige, Gabi, Mecsa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése