A RÁGALMAZÁS MŰVÉSZETE

Akik olykor idetévednek az Utisz Blogra, talán tudják, hogy egy ideje Grimm Vincével foglalkozom.  Úgy jött ki a lépés, hogy épp most lettem kész 1848-ban írt, s Pesten, Landerer és Heckenast nyomtatásában megjelentetett Hasznos művészetek elmélete című nyolc részes tankölteménye negyedik részének, A rágalmazás művészete című szakasznak a magyarításával. A nyersfordítást Sütheő Péternek köszönöm meg.

A rágalmazás művészete

1

Rágalmazni nehéz munka,

Akkor is kell találni 

Máson foltot, hogyha nincsen

Rajt szeplő se, parányi.

2

És nem csupán személyekben,

De eszmékben, dolgokban,

Is lel hibát, ki e téren

Már régóta otthon van.

3

Személyeket rágalmazni,

Hogyha a cél világos,

Nem bonyolult procedúra,

Bár némiképp sajátos.

4

Ha meg akartok egy embert

Valamivel vádolni,

Ne menjetek neki nyíltan,

Üdvösb a célt titkolni.

5

Gyanakvását elaltatni

Legkönnyebben úgy lehet,

Ha dicsérni kezditek és

Ajnározni mód felett.

6

„Nagy tehetség, derék férfi

Érte tűzbe mennétek,

Majd egy apró ámde révén

Megfordulhat az ének.”

7

„Apámként szerettem szinte,

Fölnéztem rá, tiszteltem, 

De amit tett, Isten látja

Lelkem, azt most nem értem.”

8

„Biztos megvolt rá az oka,

Noha még nem látom, mi;

Uram ne adj számba oly szót,

Mely meg tudná bántani.”

9

Szublimátumként hat ez majd   

Minden gyenge lélekre, 

S hányva a keresztet buzgón

Adják tovább sietve.

10

Nehezebb, de fontosabb is

Az eszmékkel elbánni,

S e ragállyal, mert hogy fertőz;

Nem szabad sokat várni.

11

Csírájában fojtsátok el,

Mi tőletek idegen,

Rágalmazásnál jobb eszközt

Nem találtok sohasem.

12

Ha bárhol a nép körében

Elszabadul valami;

Nem gyónnak, vagy épp a böjtöt

Nem akarják tartani,

13

Bélyegezzétek azonnal

Az egész népet legott

Bűnösnek és eretneknek;

S kiáltsátok, kárhozott.

14

Sajtótörvény, ilyesmire

Képtelenség gondolni is,

De cenzúrát lazítani

sem kevésbé horribilis.

15

Hunyjatok szemet, ha trágár

Személyeskedés vegyül

A közbeszédbe, és pimasz

Sértésekkel elegyül. 

16

S ha túlcsordul, immár joggal

Bizonygathatjátok, a

Szabad sajtó minden bajnak

Rákfenéje és oka.

17

Különösképp ügyeljetek

A szelekre, melyek által   

Fújnak minden a határon és

Bennük ádáz eszme szárnyal.

18

Szabadságról van benne szó,

Népjog, egyenlőség, törvény,

Dinasztiákat is képes

Elsöpörni ez az örvény. 

19

Iszonytató és végzetes

Az efféle gondolat;

Nincs számára gát, sorompó,

S dönti a korlátokat.

20

Az sem ér sokat, ha mind, ki

Szajkózza e tanokat

Áristomba jut, mert hangjuk

Ezeknek ott sem lohad.  

21

Nincs tehát a rágalomnál

Jobb eszköz a kezetekben,

Más módon ez ideákat

Legyürkőzni lehetetlen.

22

Mondjatok a szabadságra

Más szót: anarchia, és

A lázadás pedig legyen

Az, hogy összeesküvés.

23

Ha megpróbálnák a népek

A rabigát lerázni.

Minden fortély megengedett,

Erő, furfang, csel, bármi.

24

Kezetekre játszhat mindig

Egy fölbérelt csőcselék,

S mímelhettek filantrópot,

Ki a népért közbelép.

25

A„legszentebb”császárunk szeme,

Mondjátok: könnyel van tele,

Midőn a népét kénytelen

Kartácstűzzel gyilkolni le.

26

Ha nem sikerül semmiképp

Letéríteni egy népet

Az útról, melyen végre ők

Jogszerűn haladni készek,

27

Úgy más nemzet szívében kell

Gyűlölet-parázst keresni,

S polgárháborús veszéllyel

Tanácsos őket ijesztgetni. 

28

Uszítsátok az elvadult

Hordákat és lássátok el

Fegyverrel őket, ölni már

Maguktól is tudnak, ha kell.

29

És nincs dolog egyéb, csupán

Rámutatni e bandákra:  

„Hová vezet, lám egy nép, ha

Vágyna saját szabadságra!”