HULLÓ PLAKÁTOK ELÉGIÁJA

Alaptörvények deklarálják, pártszónokok példálóznak vele, demokráciák és diktatúrák hivatkoznak rá, pedagógiai és büntetési intézmények magyarázzák, de vajon ismerjük-e eléggé a munkához való viszonyunkat, a vele kapcsolatos kötelességeinket és jogainkat? Eszünkbe jutnak-e az éhbérért dolgozó gyerekek, a félpénzért alkalmazott nők, a színük, hitük vagy nemzetiségük miatt elbocsájtott , vagy föl sem vett munkások és azok a társadalmi rétegek, amelyekről azt mondják, „megváltozott a munkaképességük”?A mára már a világ egyik legjelentősebb grafikai megmozdulásává nőtt nemzetközi plakátfórum, a „Posterfortomorrow” célja az, hogy minden évben fölhívja a figyelmet egy kivételesen fontos társadalmi témára, hogy vitát indítson a környezetünket érintő ügyekben, hogy védje az emberi jogokat és hogy részt vállaljon, egy világjobbító diskurzusban, sőt kezdeményezze azt. 2009-ben a szólásszabadság, 2010-ben a halálbüntetés eltörlése, 2011-ben a tanuláshoz való jog, 2012-ben a nők egyenjogúsága volt a téma. Az idei akciójuk a munkához való jog kérdéskörét vizsgálta. Több mint négyezer munkát küldtek be rá a világ minden tájáról a plakáttervező grafikusok. A beküldött művekből egy nemzetközi zsűri kiválasztotta a legjobb százat, amelyet kiállításon mutatnak be a „Posterfortomorrow” székhelyén, Párizsban és a világ számos országában, mindenhol ugyanazon a napon, december 10-én, az Emberi Jogok Világnapján. A plakátakció egyúttal verseny, amelyen magyar művészek is részt szoktak venni. Így történt az idén is, nem csak a legjobb százban, ahova Fribék Zsófi munkája került be, a „top tízben” is van magyar plakát, Pethő Veráé. Hab a tortán, hogy mindketten soproni diákok, ráadásul egykori tanítványaim. Az első tízbe való bekerülés egyébként gyakorlatilag a verseny megnyerését jelenti , mert tovább a zsűri már nem szűkítette a mezőnyt. A győzteseken kívül nyert a plakát is, ez a funkcióját újra meglelni látszó képzőművészeti műfaj, amelyről sokadszorra bizonyosodik be, hogy a képek nyelvén, a formák erejével, a színek ritmusával hatásosabban és közvetlenebbül képes célba vinni a szociális kérdésekkel kapcsolatos üzeneteket, mint a hosszadalmas pártszónoklatok. A ma megnyílt budapesti kiállítás még néhány napig látható a Bálnában.