DIPLOMA

Milán-Fanni-Dia-Tütyi-Ádám-Gergő: ez a történelmi csapat. Ők hatan kaptak először grafikus diplomát Sopronban. A fotón egyelőre csak Bill látszik, a diplomabizottság elnöke, (meg híres akvatintája, amelynek egy példányát a Metropolitan Múzeum grafikai gyűjteménye is őrzi), mert épp kifogyott a szusz a fényképezőgépemből a csoportkép készítésekor... Na majd csak kisegít valaki:-)

*
Hurrá, máris itt a gyorssegély: Fefére (vagyis Nádai tanár úrra) mindig lehet számítani. Köszönet!

BILL

A Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesületének meghívója Bill Ronalds és Orosz István „párhuzamos dimenziók” című kiállításának megnyitójára a Galéria IX-be (1092 Budapest, Ráday u. 47). A kiállítás, amelyet Török András nyit meg május 28-án este 6-kor, június 10-ig lesz nyitva.
*
Előző nap, 27-én, csütörtökön délután 4-kor a soproni AMI-ban tart előadást Bill Ronalds: „I am preparing a talk that involves some humor, as well as some American cultural context and my experience of it. Is that ok? It will be perhaps a half hour.” (Nem csak az előadás miatt jön Sopronba Bill, sőt! Ő lesz a grafikusok diplomabizottságának remélhetően nem túl szigorú elnöke:-)
*
William Ronalds egyébként a New York-i St. John's University nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára; egykor már írtam volt róla ebben a blogban, a 2009. január 6-i bejegyzésben (Utazás Billel)

A LÉGY

A légy a Semmelweis Szalonban. Rofusz Oszkár díjas filmje épp harminc éve készült. A beszélgetés végén Feri megajándékoz a film egyik bekeretezett képével, eggyel azok közül, amelyeket én rajzoltam. A forgatás vége felé ugyanis többen beszálltunk a rajzolásba, hogy a határidőt valamennyire tartani lehessen. (Nem lehetett:-) Megtalálom a következő filmjéhez, a Holtponthoz (1982) készített plakátomat. Börtönudvar, egy politikai kivégzés pillanata. Lehet, hogy a tűzzel játszottunk akkoriban? Az Oszkár szobrocska és a vele járó nyilvánosság persze elég erős védelmet jelentett, nem csak Rofusznak, de a környezetének is. A Pannóniás fiataloknak. Legalábbis egy ideig. Apropó Pannónia, vajon igaz-e, ami a beszélgetés során elhangzott, hogy filmstúdió, ahol majd két évtizedig dolgoztunk, eredetileg Rákosi mauzóleumának épült? A hatalmas lépcsősorok, az impozáns oszlopcsarnokok alapján nem elképzelhetetlen. Sztálin barokk. Most: ebek harmincadja, a vakolat omlik, a plafon beszakadt, a folyosókat felverte a gaz. A rozsdás kapun hatalmas lakat, pedig bent, a falakon Borsos Miklós domborművek vannak. Az estet bevezető Tulassay rektor úr Kavafiszt idézte: mindig Ithaka felé utazunk, bármerre menjünk is; a rajzfilmesek szétkergetésére és az épület tönkretételére gondolva bennem is felötlött egy Kavafisz sor: „ A barbárok mégiscsak megoldás voltak valahogy…”

3x3

Három mondat Kernács Gabi megnyitó szövegéből: “És ül az elmélkedésre hajlamos mester keresztbe tett lábbal a „Sziget” című lapon, vele szemben, lássunk csodát, ül a tengerben a szikla keresztbe tett lábbal, Idő-hullámok csapkodnak körülöttük. ... És háttal ül a figyelő mester egy kerti széken a „Terasz” című munkán, ő az kétségtelenül, bár feje nincs, amit rajzol, emberi agy képe, és amiről rajzolja: kerti labirintus, ősi ábra, az életből a halálba vezető út misztikus jelképe, meg az életben való tévelygésé. ... Ólomszürke, nyomasztó térben vérvörös falkonstrukció lebeg, megdőlt, golyónyomokkal rongált, súlyos, abszurd tömeg, amit egy hatalmas erőfeszítés végérvényesen kimozdított a helyéről, eltűnőben van, mint Goya capriccióinak „Álom a hazugságról és az állhatatlanságról” című lapján a levegőbe emelkedő bástyás-tornyos vár, valami, ami volt, ami nincs már és nem is lehet soha többé.”
***
Könyvbemutató a PIM-ben: Széchenyi Ágnes Lélegzetvétel című kötete a Válasz három évéről (1946-1949). Három mondat a könyvből: „A nemzedéki utak is szétváltak, mint ezt a két volt Eötvös kollégista, Orosz László és Simó Jenő választása, életpályája jelezte. (Orosz László a vidéki, kisebb egzisztenciát nyújtó, de autonóm életet választotta, Simó Jenő a Révai- majd az Aczél-féle kultúrpolitika közreműködője, mindenkori elvárásainak érvényesítője lett.) Orosz László írását azért idéztük ilyen hosszan, hogy megmutassuk, lehetett még ekkor is a régi kritikai iskola, tisztelet és igazmondás eszméjének jegyében írni.”
***
Szegő Gyuri körkérdése a Magyar Építőművészettől. Pontatlan és hiányos válaszomat nem küldöm el, de három mondatát idemásolom. „Az alaptétel tulajdonképpen egyszerű: ha sikerülne az időt térré transzformálni, máris megvolna a megoldás. Az építészet története nem más, mint az idő téri materializálására vonatkozó kísérletek, félmegoldások és kudarcok gyűjteménye, s az építészeti stílusok különbsége abban áll, ahogy új s újabb módokon sülnek fel e paradoxon feloldására tett próbálkozások során. Ha a posztmodern építészet nem kaphat felmentést, akkor elsősorban azért nem, mert ahelyett, hogy beállt volna e szépségesen reménytelen sorba, az iménti paradoxont felismerve ironizálni kezdett, s cinikus megoldásokat kínálva látványos öncsalásokba takarózik.”
***

GAUDEAMUS

Vadszőlő fut az oszlopon,
az álmos timpanonig,
előtte minden délután
méhfüggöny ringatózik.

Ami volt, vagy csak lehetett
volna most újra itt van,
természetrajz, orosz, latin,
uzsonnaszünet, hittan.

A folyosókon végtelen,
akár egy ballagáson,
vonul átlátszón s hangtalan
harminckét hasonmásom.

Súlytalansági állapot
és tengermélyi árnyak,
szájról olvasó süketek
gólyalábakon járnak:

Hány alvajáró évtized,
elmúló gombfoci idény,
kokárda, vagy szög és kalász!
Szemből süt újra épp a fény,

s pompás pillangószárnyain
megérkezik az isten:
a teremtés már voltaképp
kész van, csak neve nincsen.

*
Érettségi találkozó a Katonában. A szokásos hiányzók ... köztük már (még csak?) hárman igazoltan: Venyige, Gabi, Mecsa.

KIÁLLÍTÁSOK

Május 13-án, csütörtökön este hatkor a budai várban, a Koller Galériában (Táncsics Mihály utca 5.) Kernács Gabi nyitja meg Átváltozások című kiállításomat. A Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM Ház) galériájában közben tart még a plakátkiállítás, sőt kiderült, hogy a kiállítás záróeseményeként ( június 5-én, szombaton este 8-kor) a MOME animáció szakos diákjainak filmjeit vetítik. Gyanítom, hogy a kertben, mert a meghívón azt ajánlják, hogy vigyünk magunkal pokrócot. Vagy ...?

GAZSIFALVA

Ők a győztesek. Gazsifalva csapata őrizheti egy évig a Gazsi-kupát. Na nem volt ám valami fölényes diadal; a Budakeszi első csapatával vívott döntő 0:0 lett, aztán a tizenegyesekből eggyel többet rúgtak be a sárgák. Teljesítményük megítélésén egyébként sokat javított a remek vaddisznópörkölt és a fehérbor, amellyel a torna után megvendégelték a legyőzötteket. Szóval végeredményben: le a kalappal!

NAGY GÁSPÁR KUPA

A Nagy Gáspár Kispályás Labdarúgó Emléktorna május 8-án, szombaton, reggel 9-kor kezdődik a budakeszi focipályán

Nagy Gáspár születésének 61. évfordulóján harmadik alkalommal rendezik meg a költő barátai, pályatársai a sporteseményt, amelyen nyolc csapat méri össze tudását. A labdarúgó csapatok tagjai egykor együtt játszottak Gáspárral.

A rangadón résztvevő csapatok:
-Gazsifalva (a szülőföld, Bérbaltavár és Nagytilaj közös csapata)
-Hitel irodalmi és művészeti folyóirat (a költőtársak csapata)
-Magyar Katolikus Rádió (az egykori kollégák csapata)
-Áron mondja (Nagy Áron és barátainak csapata)
-Pannonhalma (a fölnevelő iskola csapata)
-Budakeszi I. (a lakóhely, a hazai pálya csapata)
-Budakeszi II. (a lakóhely, a hazai pálya másik csapata)
-Kecskemét (a kecskeméti rajzfilmstúdió csapata)

A sportesemény védnöke a költő fia: Nagy Áron. Az esemény helyszíne a budakeszi sporttelep. A győzelemért járó vándorserleget a Magyar Katolikus Rádió ajánlotta föl és jelenleg az előző évi győztes, Budakeszi első csapata őrzi. A megnyitón Antall István a Magyar Rádió irodalmi osztályának szerkesztője beszél majd a labdarúgás és az irodalom kapcsolatáról, illetve Nagy Gazsi költészetéről.

MEGHÍVÓ

Május 7-én, pénteken 6-kor, Tatabányán, a Jászai Mari Színházba átköltözött Kortárs Galériában (Népszínház utca 5.) Keresztes Dórának nyílik kiállítása. A megnyitón Ölveczky Gábor beszél és Kurdi Gábor zenél majd.

MÁJUS 1.