PÁTERNOSZTER

 Már a könyvesboltokban...

KOCKAVERS

 

KIÁLLÍTÁS ISZTAMBULBAN

Három rövid videó az isztambuli Paradoxonometria című kiállításról. Az elsőn Kemal Orta, a kiállítás kurátora, a másodikon Fodor Gábor és a harmadikon is Fodor Gábor a Magyar Intézet igazgatója beszél a tárlatról, ami tegnap nyílt és május 28-ig lesz nyitva. (A nevekre kattintva nyílnak meg a filmek.)

ВЫСТАВКА В АБАКАНЕ

 

Azoknak, akik még emlékeznek Bokorné (Olga néni), Bruncsák Éva, Szőts Rudolf, Sárkány Irénke, Farkas Domonkos óráira (Czollner téri általános, Katona József Gimnázium, Iparművészeti Főiskola)

ABAKAN - HAKASZFÖLD

Történelmi pillanat, sosem volt még magyar képzőművésznek kiállítása a távoli Hakaszföldön, Oroszország Jenyiszej parti, dél-szibériai köztársaságában, legalábbis ezt hallom Olgától és Anitától, a két szép szervezőtől, akik velem ellentétben oda is utaztak, hogy megrendezzék a tárlatot és persze megnézzék a vidéket. Az Oroszországban utazgató vándorkiállítás tizenegyedik állomása tehát Abakan (íme a sorozat: Szentpétervár, Jekatyerinburg, Nyízsnij Novgorod, Izsevszk, Kazány, Uljanovszk, Moszkva, Tyumen, Cseljabinszk, Krasznojarszk, Abakan). A főváros, a Jenyiszej bal partján, az Abakan folyó torkolatánál fekszik (ilyenkor még be vannak fagyva a folyók), a múzeum neve pedig Хакасский национальный краеведческий музей, vagyis Hakasz Nemzeti Helytörténeti Múzeum. Ha május 23-ig arra vetődnél, kedves Utisz Blog olvasó, ki ne hagyd. Ha előre jelzed, hogy érkezel, talán kedvezményes belépőjegyet is ki tudok neked udvarolni. Ha úgy alakul, hogy mégsem mennél, néhány fényképpel és két orosz nyelvű filmmel kárpótollak, amit ide kattintva nézhetsz meg. És ide kattintva.

LÍVIUSZ ... A SÓTARTÓ FELÉ

1978-ban a Pannónia filmstúdió művészeti tanácsa elfogadta A sótartó felé című Örkény egyperces nyomán írt forgatókönyvemet. Valahol Auguszt Olga gyártásvezető archívumában megvan Örkény István levele is, amelyben nagyvonalún engedélyezi az adaptációt, és még a honoráriumról is lemond. A filmet sajnos nem tudtuk megmutatni neki, 1979. június 24-én meghalt. A realistán induló, majd szürreálissá váló történetet úgy képzeltem leforgatni, hogy az élőszereplős film fokozatosan animációs filmmé változik. A főszerepre Gyulai Líviuszt kértem meg, aki révén négy évvel korábban a Pannóniába kerültem, s akivel  nem csak a stúdióban dolgoztam együtt, de November 7. téri műtermét is rendszeresen használtam. A filmhez, mivel az általa alakított Valkó Károly sokdioptriás szemüveget viselt, maga szerzett be, ha jól emlékszem, az Ecserin egy szódásüvegtalp vastag szemüveget. Néhány napja, régi fényképek közt kutakodva, előkerült egy halom fotó a forgatásról.

Valkó Károly körülnézett, és így szólt:

- Hol a só?

Ursula miatt németül is el kellett mondani mindent. De Valkó még kívánta is a kérdésre a választ, a mosolyra a viszonzó mosolyt. A nagy zsivajgásban, nevetgélésben amúgy se figyelt rá senki.

- Der Salz? - kérdezte, s rámosolygott Ursulára.

- Das Salz - javította ki a lány visszamosolyogva, és a sótartóra mutatott. Aztán, sajnos, más­felé fordult a figyelme.

A film ide kattintva nézhető meg.

 

 

 

NAGYPÉNTEKEN...

Nagypénteken – az Utisz Blog olvasói már megszokhatták – a Követekkel, Holbein festményével kapcsolatos tartalmak szoktak itt megjelenni. Az ok: 1533. április 11-et, vagyis nagypéntek napját állította be a festő a képen látható naptáron, a festmény titkos anamorfózisa is erre utal, és persze, ha ezek a rejtett jelek nem lennének elegendők, egy kis ezüst korpusz is ott a bal felső sarokban, kicsi és a függöny félig el is takarja, de azért aki akarja, megérti. Olyan, mint a képrejtvények mellett a magyarázat. Ha eddig nem jöttél rá, most megértheted, mi a festmény üzenete. Halálnak halála. Ezúttal egy verseskötetből válogattam néhány „pénteki verset”. Levelek a nagykövettől a könyv címe. A nagykövet természetesen a festmény főszereplője, Jean de Dinteville.  Bizonyára rég kihullott volna történelmi emlékezetből, ha nem épp Hans Holbeint bízza meg, készítsen kettősportrét róla és barátjáról, az ifjú püspökről, Georges de Selve-ről. A két férfi a francia királyt, I. Ferencet képviselte akkoriban VIII. Henrik londoni udvarában. A könyvben a Jean de Dinteville-től származó, neki szóló, illetve a Holbein képpel – főképp a rejtélyes anamorfózissal – kapcsolatos „talált” versek lettek összegyűjtve.

(Nézzétek e képet…)

Nézzétek e képet, két jámbor cselédet

     Láttok rajta állani.

Megváltónk szolgái, Jézus katonái,

    Igaz hitünk pajzsai.

Talpig ünneplőben, ifjonti erőben,

    Egymásnak hív társai.

 

Bal felül az követ, visel cifra övet,

    Hermelinprém kacagányt.

Nyakábul egy ordó, színaranynak látszó

    Függ, s rajta az rút sárkányt

Öldökli Szent Mihály, hunyd be szemed kis lyány,

     Ne rémisszen csúf látvány.

 

Jobbrul áll az pispek, fohászlója hitnek,

      Ellensége gonosznak,

Nagy gerjedelemtül keble egyre csak fűl,

      Vágyak benne lakoznak.

Húsvét közeledvén, Nagypéntekre érvén

       Szíp szerelmet okoznak.

 

Lábuknál egy ritka, felföstött aenigma

      Panaszolja el sorsuk.

Jó szerencsét rontó, halálos mementó,

      Esmérjétek meg titkuk:

Szüntelenképp állunk, ötszáz éve várunk,

      Bűnünket, hogy megtudjuk.

 

(Négyen)

A nagykövet, a püspök, az asztrológus és

A festő összeült, és akadt egy kevés

Bor is, melyet bizonnyal a franciák szereztek,

Kettő pápista volt és kettő már eretnek.

Nagypéntek napja, London, Westminster, Anglia;

Részvéttel nézte őket az Istennek fia.

 

(Böjt)

Imák, teák, zsolozsmák, főzelékek,

karcsúk vagyunk a képen, s ó, be szépek.

Johann, a német elég pénzt kapott,

hogy ne látszódjék, megsanyargatott

a negyven napos koplalás, barátom

(hét búzaszem, ApCsel. tizenhárom…)

De itt a Nagyhét, a böjtnek vége lesz,

én Big Mac-et, te hattyúhúst ehetsz.

Gyónjuk: a test, bár méregtelenítve,

lelkünkben ott a mérgek édes íze.

 

(Krucifix)

Kész van a piktor pénteki képe,

Torz koponyánál állnak a latrok

S várnak a végső trombitaszóra

      Várnak örökké.

 

Ó ha adatnék nézniük egyszer

Hátra a függöny sűrü redői

Közt a keresztre felszögezett test

      Szép vigaszára!

 

Vértanu Krisztus, szörnyü bünöknek

Eltörölője, nézz te le rájuk

Bús szerelemmel, s boldogan ítélj

      Árva Sebestyén!