Három
éve, halottak napján jártam először ebben az épületben. Saját halottaimra
emlékezve kerestem föl kedves költőm sírját a közeli temetőben, s utána mentem
be a múzeumba, bár az is lehet, hogy fordítva történt, a képek után ballagtam
át hozzá az öregtemetőbe. De ő vajon járt-e valaha ebben a múzeumban? Idősen, amikor
meghalni jött vissza a tóparti városba, alig hiszem, miért is ment volna, hisz
úgysem láthatta a képeket, de gyerekkorában, festőművésznek készülő húga
társaságában kellett itt járnia. Úgy képzelem, átlapozta a grafikai tárban a
Piranesi lapokat (az interneten böngészhető katalógus szerint 304 darabból áll
a Piranesi gyűjtemény), hisz később – egy fénykép tanulsága szerint – magának
is vásárolt egyet. Én a múzeumot járva beértem az állandó kiállítás falon lógó
darabjaival. Hol jártam?
1 megjegyzés:
Ez nehéz volt.
Művészeti és történeti Múzeum Genf. Ha legközelebb arra járok, megnézem.
Megjegyzés küldése