ANKARAI DESZKÁK

Egy kicsit összetorlódtak az események: a szeptember 6-án nyílt szentpétervári kiállítás után tovább kellett repülnöm Törökországba, ahol Kemal ankarai galériájában, a Güler Sanatban lesz az újabb tárlat, október 5-én fog megnyílni. (Öt éve dolgozunk együtt Kemállal, itt írtam az első ankarai kiállításunkról, és azóta három isztambuli és egy velencei kiállításomnak volt a kurátora, a budapesti Art Marketekről nem is szólva.) Sajnos a két út közt olyan rövid ideig voltam otthon, hogy a harmadik kiállítás megnyitójára, amelyet Szekszárdon, a Wosinsky Mór Múzeumban rendeztek, nem is tudtam eljutni. Szűcs Zsuzsival a kiállítás kitalálójával és rendezőjével abban maradtunk, hogy rendezünk majd egy tárlatvezetéses, vörösboros finisszázst valamikor okóberben, ahol már én is ott lehetek. Kösz Zsuzsi! És persze köszönöm, Szekszárd! Az ankarai kiállítás egyébként elég izgalmas kísérlet, nem nagyon csináltam még ilyet, ugyanis nem csak hazulról származó anyagok (grafikák, anamorfózisok) lesznek kiállítva, hanem a nagyobb, nehezen szállítható munkákat itt készítem el, ezért kell majdnem egy hónapot itt töltenem. Egy ankarai asztalosműhelyben a „deszkametria” sorozat újabb darabjait fűrészeljük össze - egy török asztalos és egy szír migráns segít, persze, mint a fotókon látszik, Kemal is serénykedik, a galéria árnyékos teraszán pedig két jókora „teknőt” (többnézetű anamorfikus objektet) kezdtem el megfesteni.