1. Avarfüst,
2. ködszitálás, 3. szplín és persze 4. krizantémszag. (Nabokov szerint a leggyűlöletesebb
virág.) A négy pólusú labirintus az
említetteken kívül azt is jelenti, hogy négy országba menekülnek szét a munkáim,
s velük egy kicsit én is szétmenekülök; ha bírom erővel, akkor nem is csak
jelképesen. Késő őszi kiállítások: okt-nov-dec. Kassák városában, Érsekújváron lesz
az első, a Kassán megismert Csanda Máté fogja megnyitni, a katalógust pedig Rostoka
Laci tervezi (aki az eddigi legszebb könyvem csinálta – kattintson ide, aki nem
rest:-) Itáliában folytatódik a sor, Rómában a Falconieri palotában Gyulai Líviusszal
és Jankovics Marcellel lesz közös tárlatunk, amelyhez egy filmes este is
tartozik (ide Dorka is eljön, közös ifjúságunk része a Palazzo a via Giulián (kevésbé érdekes nevén
a magyar akadémia), ráadásul közösen készített animációink is futnak majd a
programban. Róma után nem is nagyon lesz érdemes hazajönni (soproni óracserék?),
mert néhány nappal később Bresciában nyílik kiállításom, a Köster testvérek
(Iris és Daniel) szíves pártfogása folyományaként. La
prima mostra in Italia – írják az olaszlapok (ami igaz is, mert az épp csak megnyílt római hármas, az épp zajló
genovai plakátbiennálé meg a Magyar Plakáttársaság "manifesti ungheresi" gyűjteménye azért mégsem számíthatanak önálló kiállításnak). Egy testvérpárral kapcsolatos a következű
tárlat is. Güler és Kemal (és Kemal magyar felesége Gabi) igazgatja azt a
galériát, ahová a nagy őszi kiállításkígyó tovább tekergőzik. Ez az esemény már
Ankarában lesz, tehát az őszi utak labirintus rajzolata Ázsiába is belenyúlik,
sőt a jövő esztendőbe is. Négy országot ígértem, a negyedik legyen Románia, vagy
legalábbis a Partium. Az Albániába szakadt Pócs Péterrel lesz közös
plakáttárlatunk Aradon, ahol szégyenszemre még sosem jártam, de amely városról valahogy
mindig az ősz jut az eszembe. A sárguló, a hervadó, a sziromhullajtó, a gyűlöletes
Chrysanthemum.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése