Füredi kiállításomon legtöbbször talán a második termet rendeztük át. A paradoxonok szobáját. Legnehezebben a Velazquez-spectaculum című rézkarc helyét találtuk meg, de amikor végre a falra került, az összes többi kép is szinte azonnal megtalálta a maga helyét. Később a galéria egyik munkatársa, mint magától értetődő tényt említette: az előző tárlaton is ugyanitt állt az infánsnő. Hogyhogy kérdeztem vissza meglepődve. Mácsai Istvánnak volt korábban kiállítása a Vaszaryban, s az ő Las Meninas parafrázisa is épp ezen a falon, ebben a sarokban függött.
A kiállítás egyik emeleti termét a kiállítás kurátora, Török András mozinak rendezte be, ahol a rajzfilmjeim mellett egy rólam készült portréfilmet is vetítenek, amelyet Medgyesi Gabriella rendezett. Van a filmben egy jelenet, amelyben a Padova közelében található álló Villa Pisani kertjében, a kert barokk kori puszpáng-labirintusában bolyongok. A tegnapi tárlatvezetés után hozzám lépett egy fiatal házaspár, s mint érdekes egybeesést elmondták, hogy nemrég ugyanebben a labirintusban csavarogtak ők is. Később, szó szót követett, s megkérdeztem, honnan érkeztek. Kiderült, hogy Budakeszin laknak, ahol én, ráadásul ugyanabban az utcában, vagyis majdnem szomszédok vagyunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése