Oldalak

2013. november 15., péntek

SCIOPERO A SZIGETEN

Szeretnek-e vajon eléggé a hőseim, vagy csak próbára akarnak tenni: látni akarják, mire vagyok hajlandó értük, miféle nehézségeket vagyok képes kiállani, hogy megfeleljek a feltételeiknek. A követ és a fáraó írásakor el kellett jutnom Polisybe, a főszereplő Jean de Dinteville kastélyába, de a kastélyban, mielőtt megérkeztem volna tűzvész pusztított. Beszakadt mennyezetek alatt, kormos szobákban kellett az emberem nyomait keresni, meg persze azt a falat, amelyen egykor Holbein festménye, a Követek függött. Most a Sakkparti a szigeten című könyvön dolgozom, a sziget Capri, ahol a bolsevikok két vezére, Alekszandr Bogdanov és Vlagyimir Uljanov, a később Leninként elhíresült bronzszobor Gorkij villájának teraszán egy sakkjátszmával próbálják eldönteni,  ki vezesse győzelemre a kommunizmust. Többé-kevésbé kész a könyv, de a részleteket pontosítandó illene elmennem Caprira újra (éppen harminc éve jártam ott, amikor természetesen fogalmam sem volt, hogy egyszer még érdekelni fognak a bolsevikok hatalmi játszmái, sőt a szigeten épp azt élveztem legjobban, hogy milyen messzire kerültem az akkor még „hazainak” számító témáktól.) Szóval Rómából (kiállítás és vetítés az Akadémián) Nápolyba vonatozunk (az útitárs ugyanaz, mint harminc éve) és az Internet weather oldalán kinézem a sok esős nap közt az egyetlen napsütésest. Előző nap, amikor megvenném a hajójegyet, közli a meglehetősen mogorva pénztáros, sztrájk lesz másnap, nem lehet  átmenni Caprira. (Olaszul mondja, de történetesen ismerem a szót, már legelső Itália-élményem része volt, akkor egy valamivel nyájasabb trieszti vasutas tanítgatta szótagolva, hogy jobban értsem: sci-o-pe-ro.) Több nap nincs (már várnak Bresciában egy újabb tárlattal), marad az azonnali indulás a szakadó esőben. Aki a többire, a részletekre is kíváncsi, az vegye meg Bordánál a könyvet úgy két-három hónap múlva – hacsak a hőseim nem találnak ki addig valami újabb nehezítést. Valahol azért respektálom őket: stílusosabb ötletet, mint éppen egy sztrájkot, egy igazi író sem tudott volna kieszelni. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése