KÖNYVHETI PÁRBAJOK

Nyílik a könyvhét. Sebtiben elkészül a majdnem elfelejtett plakát és Dóra követes könyvét (Kányádi: Az elveszett követ) az elmúlt év legszebb könyvei közé választják. Miközben Pesten, a Vörösmarty téren felhőszakadással ünnepelnek, az én követes könyvem (A követ és a fáraó) soproni bemutatójára meg Nádai Ferire, aki bemutatja, annyian kíváncsiak, hogy ki kell hurcolkodnunk a bolt előtti napsütéses főtérre. (Juhász Marci fotója)

Békésen zajlanak az AMI-s diplomák  (csupa jó jegy) és a Kisképző Ráday utcai galériájában rendezett „párbajnak” sincsenek egyelőre vérbefagyott áldozatai. 5-5 soproni és pesti tervezőgrafikus hallgató mérte össze tudását 5 különböző grafikai területen (magazintervezés, piktogram, embléma, kalligráfia és flyer). Az eredményt a nézőknek kell eldönteni. Az állás egyelőre döntetlen közeli (bár én némileg elfogult vagyok): lehet, hogy jövőre meg kell ismételni a párbajt!?

*

Egy vers Follinus Anna új, könyvheti könyvéből: Árnyékok Utisz fölött

A múlt fonákja jobbra dől,

háttal ha állsz önmagadnak.

Közelítesz a fény felől,

pupillányi alkonyat vagy.

Agrigento szomjúsága

cserepesedik a szádon.

Úgy siklasz oszlopsorába,

mintha magad volnál Kháron.

A nemlét antik temploma

csarnokával föléd borul.

Hiába Dürer, Sodoma -

időnk nyakán hurok szorul.

Árnyék nélküli képzelet

vitorláidba hajt szelet.

A kötet címe: Vers a futásod. Ismer-e valaki olyat, hogy a szerző neve és könyvének címe is adoniszi sor lenne?  Lehet, hogy szerzőnk abban mesterkedik, hogy könyveinek címét összeolvasva kijöjjön egy vers? Mondjuk egy saphói strófa? Olyan fiatal, hogy bőven megteheti.

* 

És egy mondat az ECF (European Cultural Foundation) vacsoráról, állítólag Dürrenmattól való: A világ két legkomplikáltabb nyelve a baszk és a magyar; de a magyar tényleg olyan borzasztóan komplikált, hogy még a baszkok sem értik.