MAGYAR IRODALOM - VILÁGIRODALOM

Szerb Antal irodalomtörténetei. Az elsőt 1941 karácsonyára kapta apám. Megismerem nagyanyám írását. „Lacikának szeretettel: Anyu és Apu.” 16 éves volt. Története is van a könyvnek, 1944-ben ezt vitte magával a „menekülésbe” - és valahogy elvesztette. Arra, amikor a hatvanas években mégis előkerült, egy szombathelyi rokon talált rá, már én is emlékszem. Nem csoda, ha egy kissé csapzott, nem csak a front ment át fölötte, talán többször is, de én és a húgom is ezen nőttünk föl. Most itt áll a polcomon. A másikba, a háromkötetesbe már maga írta be a nevét. 1946-ban, 21 éves korában vette. A szerző akkor már nem élt. Ezt is nagyjából rongyosra olvastuk, de eszem ágában sincs az egyébként megvett új kiadást bújni, mert hova lenne az élmény a vénülő papír színe, a lapok illata, az oldalak tapintása, az ólombetűk domborzata nélkül. Ebből a régi Világirodalomból olvasom most, az első kötetéből: „… hogy a magyar irodalom sokkal többet ér, mint amennyi helyet tölt be a világirodalmi tudatban, azzal mindnyájan tisztában vagyunk.” De azt azért talán nem mindnyájan gondoljuk, hogy vastagabb könyvben kellett volna megírni a magyar irodalom történetét, mint a maradék világét. Vagy mégis? Egy minapi tévés megmondó szerint úgy illett volna. Szerb egyébként egy 1930-as erdélyi pályázat nyomán kapott megbízást a Magyar Irodalomtörténetre, a pályázaton Szerb jeligéje ez volt: „Invitis nubibus”. Azt jelenti: baljós felhők.     

KRISZTA

Közös kiállításaink: 1992:Budapest Dorottya Galéria, 1997: Thessaloniki, Aristotelian University, 1998: Koppenhága, Mostings Hus, 2000: Silkeborg, Kunst Center....

TÉVÉS PORTRÉFILMEK

Portréfilm (Nagyok I.)

klikk!

Portréfilm (Nagyok II.)

klikk!

Beszélgetések Ugron Zsolnával.

LUJOS +

TRIANON 100

Száz év... Akik megélték, sokkal többnek érzik. De vajon levonható-e belőle mégis valamennyi? A fenti fénykép az alatt a fél évtized alatt készült, amikor Beregszász ide tartozott.  Érettségizők 1943 júniusában. Apám jobbról a harmadik.

C:H:R:I:S:T:O:

Kimaradt a Nagy Galéria Kvízből a Szófiai Nemzeti Galéria. Most egy szomorú aktualitás miatt mégis írok róla. Nem arról, hogy 2016 őszén nekem is volt ott kiállításom, nem is a főépület gyűjteményéről vagy a szomszédos katedrális alatti kriptából átalakított múzeumrész szentképeiről, hanem valami olyanról, amit csak protekciósként láthattam, sőt le is fényképezhettem. Bolgár barátaim bevittek egy raktárba, hogy megmutassák egy nagy fiókos szekrény tartalmát, egy világhírű művész „zsengéit”. A szomszéd épület, a szófiai képzőművészeti akadémia diákja volt ugyanis Christo Vladimirov Javacheff, azaz Christo. Az Amerikában élő tér- és tájművész, a land art legnagyobb ikonja tegnap halt meg, 84 éves korában New York-i otthonában. Azt hiszem, akik jól ismerik Christo életművét, a becsomagolt Sydney tengerpartot, a coloradói Valley Curtaint, a kaliforniai Running Fence-t, a floridai Surrounded Islands-t, vagy a beburkolt Reichstagot, ezek alapján a szép realista munkák alapján – Ilja Repin jutott róluk eszembe – ők sem jöttek volna rá, hogy Christo rajzokat mutatok. RIP.  

GALÉRIA KVÍZ... EPILÓGUS

Na ez volt a legkomplikáltabb, az összeszámolás, de remélem azért sikerült. Nehezítette a dolgot, hogy e-mailen, facebook-üzenetben és blog-message-ben egyaránt jöttek a válaszok. Ha azokat nem számítom, akik csak egy-egy megfejtést küldtek, akkor épp húszan szálltak be a versenybe, közülük kilencen voltak, akik mind a negyven feladványra válaszoltak. Olyan, aki mindegyik múzeumot felismerte volna, nem akadt, viszont hárman is voltak, akiknek a 40-ből 39 sikerült. Így a képzeletbeli dobogó első fokára hárman állhatnak föl. A második helyezett 38-szor tippelt jól. Úgy alakult, hogy holtverseny alakult ki a harmadik helyen is, mert ketten vannak, akiknek 36 helyes válaszuk van. Ők hatan lesznek a jutalmazottak.

Első helyezett: Dévényi Nóra, Gabányi Erika és Molnár Imre.

Második helyezett: Katona Lucia.

Harmadik helyezett: Gerő Károly és Mátrai István.

Az olyan válaszokat, amelyek nem a múzeum hivatalos vagy közhasznú nevét írták, de azért elég egyértelműen utaltak rá, elfogadtam. (Például a 8. feladványra adott jó válasz a római San Silvestro lenne, de sokan a Santi Quattro Coronatit írták, amivel tényleg szinte összeér. A 35-ös feladványnak az esseni Red Dot Design Múzeumot választottam, ami kétségtelenül a Zollverein bányakomplexum területén létrehozott Ruhr Múzeum része, ezért itt sem akadékoskodtam.) Olyan feladvány, amelyet senki nem talált ki, nem volt, meglepő módon egy általam könnyűnek gondolt „múzeum” azonban többeken kifogott. A huszonharmadik kvíz megfejtése az egykori kecskeméti zsinagógában berendezett Tudomány és Művészetek háza volt, amelyben állandó kiállításként 15 Michelangelo-szobor eredeti méretű és kiváló minőségű másolata tekinthető meg. Arra persze sokan rájöttek, hogy az anekdota Tolnay Károlyról, a firenzei Casa Buonarotti egykori direktoráról szól – annyi volt feladványban a furfang, hogy az egyébként Kölnben készült másolatok Tolnay közvetítésével kerültek Magyarországra, s ezért a hálás kecskemétiek a Michelangelo másolatok tövében egy Tolnay-emléksarkot is berendeztek, sőt egy Tolnay-szobrot is fölállítottak. Nyilván azért hittem könnyűnek a feladványt, mert Kecskemétről származom, ami a versenyzők többségének sajnos nem adatott meg. 

Ha már Tolnaynál tartok, ideírom azokat a hírességeket, akiket szintén név nélkül emlegettem, hogy egy-egy feladvány megfejtését bonyolítsam. Dosztojevszkijt egy bázeli, Borgest egy genfi, Szentkuthyt egy bécsi múzeum kapcsán hoztam szóba, Max Ernstről egy velencei, Pessoáról egy Lisszabon melletti helyszín kapcsán írtam, Baránszky László a MOMA, Rilke a párizsi Rodin múzeum, Jacques Chirac a szintén párizsi Branly ürügyén került elő. A Villa Pisani útvesztőjét pedig azért bátorkodtam megemlíteni, mert az Utisz útjai című filmben oly hosszasan kerestem a kijáratát.

Bizonyára emlékeznek/emlékeztek, hogy az egyik kiállítóhely (ami a huszadik forduló feladványa volt) jutalmat ígért a győzteseknek. A legjobb négy megfejtő számára két-két tiszteletjegyet ajánlottak fel, továbbá azt, hogy meg fogják ajándékozni őket legújabb, egyelőre csak virtuálisan megnyitott, de hamarosan valóságosan is megnyíló kiállításuknak reprezentatív katalógusával. Mivel ezt az intézményt minden versenyző eltalálta, nem kell tovább titkolózni, a Műcsarnokot illeti a köszönet. Az első négy helyezettet privátban összekapcsolom a Műcsarnok illetékesével, a részleteket megbeszélése végett. Ha a járvány lecseng és újra megnyílnak az ilyesmire szakosodott intézmények, azt tervezem, hogy könyvbemutatót rendezhetek valahol a Pótszarv című novelláskötetem ürügyén. Ott szeretném átadni saját jutalmaimat a hat dobogósnak, ami egy-egy dedikált Pótszarv és egy-egy grafika lesz. Hogy hol és mikor… ahhoz továbbra is az Utisz Blog olvasójának kell maradni, ott tervezem ugyanis közzétenni az időpontot. 

Köszönöm mindnyájuknak/mindnyájatoknak a játékot!

Ja, majd elfelejtettem: itt vannak azért a helyes válaszok is:

I. Milano, Brera

II. Barcelona, Joan Miro Múzeum

III. Berlin, Gemäldegalerie

IV. Szentpétervár, Ermitázs

V. London, Tate Britain

VI. Paris, Louvre

VII. Peking, Kínai Nemzeti Múzeum

VIII. Roma, Oratorio San Silvestro

IX. London, National Gallery

X. Melbourne, National Gallery of Victoria

XI. Istambul, Modern Művészeti Múzeum

XII. Budapest, Nemzeti Galéria

XIII. Hága, Escher in Het Paleis

XIV- Nápoly, Museo Archeologico Nazionale

XV. Nyizsnij Novgorod, Állami Művészeti Múzeum

XVI. Roma, Villa Farnesiana

XVII. Teherán, Iráni Nemzeti Múzeum

XVIII. Tallinn, Szent Miklós Templom

XIX. Bojana, Bolgár Nemzeti Történeti Múzeum Todor Zsivkov egykori palotájában

XX. Budapest, Műcsarnok

XXI. Hága, Mauritshuis

XXII. Hága, Gemeentemuseum (újabban Kunstmuseum a hivatalos neve)

XXIII. Kecskemét, Tudomány és Művészetek háza

XXIV. Velence, Peggy Guggenheim Collection

XXV. Basel, Kunstmuseum

XXVI. New York, Metropolitan Museum

XXVII. Párizs, Rodin Múzeum

XXVIII. New York, MOMA

XXIX. Uljanovszk, Plastov Múzeum

XXX. Sintra, Palacio de Queluz

XXXI. Moszkva, Tretyakov Modern

XXXII: Genf, Musée d'Art et d'Histoire

XXXIII. Bécs, Kunsthistorisches Museum

XXXIV. Amsterdam, Rijksmuseum

XXXV. Essen, Red Dot Design Museum

XXXVI. Berlin, Alte Nationalgalerie

XXXVII. Moszkva, Tretyakov Galéria

XXXVIII. Párizs, Musée du quai Branly

XXXIX. Moszkva, Puskin Múzeum

XL. Strá, Villa Pisani