Álltam,
álltam éppen így már
virradatra rámeredten,
hajnal ég patakja partján,
szúette ablakkeretben;
vajh ki voltam, mily alakban
vártam, míg a végtelennek
horizontján megjelent a
szél, a szél és fújni kezdett.
virradatra rámeredten,
hajnal ég patakja partján,
szúette ablakkeretben;
vajh ki voltam, mily alakban
vártam, míg a végtelennek
horizontján megjelent a
szél, a szél és fújni kezdett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése