UTÓKÉP

Honnét e hirtelen sötét,

földet sem ér a talpa,

egy óceán a háttere

karcsú kelyhébe' tartja.

Vonul feléd a parton és

szemhéjadon belülről,

kisebb lesz, ahogy közelít,

s megtörténik elölről:

egyetlen ponttá összefut

minden árnyék a térben,

s egy lábnyommá a tenger e

negatív jelenésben.

Hány ezer évig vigyázhat

a retina egy képre,

és mennyi kell, egy pillanat,

hogy elfelejtse végre?